Az uniós országok felénél nincs bejutási küszöb az EP-választáson

A tagországok maguk dönthetnek a választási rendszerről.

2024. 05. 28. 7:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az európai parlamenti (EP-) választáson az országok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket a közös uniós szabályok adta keretek között. Így például 

minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választáson a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt, azaz a tagállamok maguk dönthetnek arról, hány százalékos legyen a bejutási küszöb, ami nem lehet magasabb öt százaléknál 

– tudatta a távirati iroda. Tájékoztatásuk szerint az EU országainak mintegy fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést. Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) összeállítása szerint

 az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban.

Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 1,8, 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. 

A 27 tagállam közül egyedül Cipruson alkalmaznak 1,8 százalékos, Görögországban pedig 3 százalékos küszöböt. Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni.
 

A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmazzák Csehországban, Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Litvániában további szabály, hogy a közös listáknak 7 százalékot kell elérniük a mandátumszerzéshez, Romániában pedig csak a pártlistákra vonatkozik az 5 százalékos küszöb, a függetlenekre nem.


Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát – derült ki az összefoglalóból, melyben azt is tudatták, létezik az implicit küszöb is a választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben, ez az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy „járna” mandátum a pártnak, csak „nem jut”, mivel az utolsó mandátum megszerzése „több szavazatba” kerül, mint amennyi a pártnak van.


Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.