Ez a szakértő véleménye az új magyarérettségiről

A helyesírásért és külalakért idén először nem extra pontok járnak, hanem pontlevonás.

Fotó: Csudai Sándor

A második részben aztán 150 perc volt középszinten egy 500-800 szavas műelemzésre, valamint egy témakifejtő esszére, amivel 60 pontot lehet szerezni. 

Érdekesség az ügyben, hogy a helyesírásért és a külalakért idén először nem extra pontok járnak, hanem pontlevonás. 

A portálnak Lózsi Tamás, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának egyetemi adjunktusa azt mondta az idei magyarérettségiről, hogy az se könnyebb, se „kifejezetten nehezebb” nem volt, mint a korábbiak. Megjegyezte, bár a tavalyi vizsgasorban még szerepelt a gyakorlati szövegalkotás, ehelyett most egy irodalmi teszt került be az első feladatsorba.

Azonban ez nem érhette meglepetésként a diákokat. „Régóta tudni, hogy ez lesz a követelményrendszer. Arról lehet vitatkozni, mennyire jó ez a változtatás vagy mennyire nem” – fogalmazott az adjunktus. Szintén újdonság idén a lyukas szöveges feladat, ahol egy ismert mű hiányzó részeit kellett a diákoknak helyettesíteni, az egyetemi tanár úgy látja, ez volt a legkevésbé diákbarát feladat, ugyanis egy memoriter tudásáról vagy nemtudásáról számot adni valóban nehéz lehet az iskolásoknak. Hozzáfűzte azonban, hogy segítő lehet, hogy nem egy mű teljes szövegét kell leírni, hanem néhány jellemző szót kell pótolni. 

Szerinte, ha a diákok megtanulták a verseket korábban és átismételték, akkor ez megugorható. 

A szövegértési feladatról azt mondta, az se könnyebb, se nehezebb nem volt, mint eddig, illetve Lózsi Tamás nem tartja ördögtől valónak, hogy a grammatikai ismeretekről szóló feladatot a szövegértés feladatsorába csempészték bele. Az ELTE adjunktusa úgy látja, bár okozhat nehézséget a diákoknak, hogy a középiskolákban a nyelvtan tanítása háttérbe szorul az irodalommal szemben, ezért megrökönyödnek a diákok a feladat láttán, de Lózsi Tamás nem tartja nagyon nehéznek a grammatikai elemzést.