Nemzeti összetartozás napja – Szétszakítva is egyek voltunk, és egyek leszünk, míg magyarok élnek e tájakon

Közeledik a trianoni békediktátum 104. évfordulója.

A Trianon 100 nevû virágkocsi az 51. Debreceni Virágkarneválon 2020. augusztus 20-án. Fotó: Czeglédi Zsolt

A nemzeti összetartozás napja jelzi, hogy szétszakítva is egyek voltunk, egyek vagyunk és egyek leszünk, míg magyarok élnek e tájakon – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap Újszentivánon.

Latorcai Csaba a Csongrád-Csanád vármegyei településen tartott ünnepségen úgy fogalmazott, a magyarság összetartozása nem más, mint a Magyarországra kényszerített és békeszerződésnek csúfolt diktátum békévé fordítása. A KDNP ügyvezető alelnöki posztját is betöltő politikus az újszentiváni községháza előtt emelt összetartozás-emlékmű felavatása előtt azt mondta, a magyarság összetartozása arra biztat és bátorít, hogy higgyünk önmagunkban és abban, hogy a legnehezebb történelmi időkben is képesek voltunk és képesek leszünk sikeres válaszokat adni. – E sikeres válaszok csak akkor találhatók meg, ha összefogunk és állhatatosan kitartunk a béke ügye mellett – tette hozzá.

– Európa ismét kritikus időszakot él át, olyat, amikor a háború és az annak következtében kialakult gazdasági válság határozza meg mindennapjait – mondta Latorcai Csaba. Leszögezte: ez a kritikus időszak csak úgy élhető túl, és úgy építhető a közös jövő, ha a kontinens szellemi és morális értelemben is képes a megújulásra. A politikus hangsúlyozta: 

Mi, magyarok egy békétlen kontinens közepén is közös jövőt építünk.

A közös jövő építéséhez fontosnak nevezte a béke melletti kiállást és a hitet abban, hogy csak együtt tehető sikeressé a 21. századi Magyarország, a magyar nemzet és egész Európa. – A nemzeti összetartozás napjának üzenete a béke üzenete – mondta az államtitkár. Latorcai Csaba kiemelte, bízik abban, hogy a béke hangja utat tör magának, és ez esélyt ad arra, hogy felülkerekedhessen a józanság a háborús pszichózissal szemben.
– Ne feledjük azt, hogy ugyanazok a nagyhatalmak, amelyek 1920. június 4-én a békét diktálták, ma a háborút akarják diktálni – fogalmazott, hozzátéve: ahogy 1920. június 4-én, úgy most is a jövőnk, a megmaradásunk a tét.

Több figyelmet kell irányítani az őshonos nemzeti kisebbségek ügyére

Sem az Európai Uniótól, sem a világ nagyhatalmaitól nem kap kellő figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek ügye – ezt már Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó mondta az ünnepségen.

A politikus a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett „magyar–magyar” konferencián azt mondta, az elmúlt napok vitái során egyetlen ellenzéki képviselő sem említette az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét, holott több mint 50 millió ember sorsáról van szó Európában. Fontos, hogy Magyarországnak legyenek javaslatai a nemzetközi intézményeknek – hangsúlyozta a főtanácsadó. 

A politikus ezek között említette, hogy 

minden országnak el kell fogadnia, az ott élő őshonos nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, és egyben azt is, hogy a nemzethez tartozás nem feleltethető meg az állampolgárságnak.

A következő fél évben Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, ez alkalmat ad arra, hogy ráirányítsák a figyelmet a nemzeti kisebbségek ügyére – közölte a politikus. A 2010 óta megtett kormányzati lépések a fizikai határok ellenére valóban újraegyesítették a világ magyarságát – mondta Szili Katalin. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy június 9-én olyan európai parlamenti képviselőket kell választani, akiknek fontos a nemzet, a határon túli közösségek.

Borítókép: Magyar huszár áll őrségben a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett megemlékezésen Zebegényben, a Kálvária-dombon lévő Országzászló és trianoni emlékműnél 2024. június 1-jén (Fotó: MTI/Lakatos Péter)