Szigorítás jöhet az európai iskolákban

Az uniós országok egy része hiába fektetett be az oktatásba, nem látszanak a látványos eredmények.

2024. 06. 11. 20:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tantervi szigorításoktól várják a kompetenciaeredmények javulását az Európai Unió több országában – ismertették a Mathias Corvinus Collegium kutatói. Tanulmányukban felidézték, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) több mint húsz éve értékeli a 15 éves diákok készségeit és a világ oktatási rendszereit, ám ezek az eredmények egyre kétségbeejtőbbek. A legutolsó felmérést 2022-ben rögzítették, és 81 országból 690 ezer diák vett részt a szövegértési és természettudományos teszteken.

A PISA-tesztet már számos kritika érte amiatt, hogy a felmérésben részt vevő sok alacsony és közepes jövedelmű ország nehezíti az objektív összehasonlítást. Montse Gomendio korábbi spanyol oktatási miniszter úgy fogalmazott: súlyosan hibás az a feltételezés, hogy a PISA-adatok az oktatási reformok végrehajtására adnának alapot. Azonban számos ország oktatáspolitikája próbál igazodni ezekhez az eredményekhez, miután a PISA eredményei több évtizedes hanyatlást tárnak fel, ami jóval a járvány előtt kezdődött.

„A diákok teljesítményének példátlan csökkenését látjuk a PISA történetében” – kommentálta az eredményeket a francia elemző Iréne Hu, okkal, ugyanis az olvasás és a természettudományok terén a teljesítmények 2012-ben, illetve 2009-ben érték el csúcspontjukat, azóta pedig folyamatosan zuhan a teljesítmény. A matematika terén sem túl fényes a helyzet: 2018 előtt a teljesítmény csökkenő tendenciát mutatott Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Csehországban, Finnországban, Izlandon, Koreában és Hollandiában, Új-Zélandon, Szlovákiában és Svájcban is.

A legutóbbi PISA-sokk döbbentett rá több európai szakembert és politikust, hogy a végrehajtott oktatási reformok nem igazolták a hozzájuk fűzött reményeket. Annak ellenére, hogy  Franciaország a GDP-jének 5,2 százalékát fordítja nemzeti oktatásra, míg Spanyolországban, Németországban és Japánban ez az arány 4,5 százalék, a befektetett pénz nem térült meg a diákok teljesítményét tekintve.

Maxime Tandonnet francia esszéíró szerint az olvasás, írás és számolás képtelensége, az intellektuális kíváncsiság, a könyvek iránti szenvedély gyengülése megnyitja az utat a behódolás és a propaganda, a befolyásolás diadala felé.

Könnyebb befolyásolni és bizonyos irányban tartani a szellemi gyökerekkel nem rendelkező, az irodalom, a történelem és a filozófia vagy a tudományos ismeretek mércéitől megfosztott nőket és férfiakat

– vallja a francia esszéista. A folyamatosan romló tendenciák miatt a francia oktatási miniszter, Gabriel Attal a tanároknak címzett levelében változások sorozatát jelentette be az általános iskolák és a középiskolák színvonalának visszaállítása, különösen a matematika- és a francia nyelvoktatás megerősítése érdekében.

A német diákok eredményei is lényegesen rosszabbak voltak, mint a korábbi években. – Az eredmények nem leptek meg. De figyelmeztettek – nyilatkozta Stolz miniszter. De a korábban jól teljesítő finn 15 évesek kompetenciája matematikából, valamint olvasásból és természettudományokból is gyengült. Noha a hivatalos narratívában a hanyatlásért a járványt és a háborút okolták, a változás reményében bizonyos változtatásokat vezetnek be a finn oktatásban a kisgyermekkori neveléstől a második osztályig.

Az uniót 2020-ban elhagyó Egyesült Királyságban is a 2022-es átlageredmények alacsonyabbak voltak 2018-hoz képest matematikából és olvasásból, de a természettudományok terén hasonlók, a nemzeti tanterven viszont nem szándékoznak szigorítani, mivel az ország így is a számukra megnyugtató 11. helyen végzett a 81 ország közül.

Noha a kormányzat az egészségnevelési tantervből eltávolította a genderideológiát és a 9. életév előtti szexuális nevelést, a maradék órákat az érzelmi intelligencia és az emberi kapcsolatokkal kapcsolatos kompetenciák fejlesztésére kívánja fordítani.

Ugyan a PISA-tesztek arra is rámutattak, hogy teljesítményszakadék mutatható ki az „őshonos” és bevándorló-hátterű diákok matematika- és szövegértés-teljesítményében, ez nem mindenhol mutatkozik meg, így Szingapúrban sem, ahol majdnem minden harmadik tanuló bevándorló, ez még sincs hatással az eredményekre, és a vizsgált iskolák teljesítménye a világ élvonalában van.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.