Most szombaton 33. alkalommal tart beszédet Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A magyar miniszterelnök e megszólalásai a magyar politikai élet legnagyobb hatású témakijelölő beszédei, az itt megfogalmazott gondolatok jelentik a kormányzás intellektuális kereteit, illetve meghatározzák a stratégiai horizontot a magyar jobboldal számára. De viszonyítási pontot jelentenek az európai, sőt legújabban az amerikai politikai közegben is – írta elemzésében Deák Dániel.
A politológus szerint mostani beszédét sorsfordító időszakban tartja Orbán Viktor az EP-választások után, de még az amerikai választások előtt.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gondolata a hidegháborús világ végóráiban született 1988–89-ben, a romániai falurombolás elleni bátor kiállásának köszönhetően vált nemzetközi súlyú eseménnyé. Az első tábort 1990 júliusában szervezték meg Bálványosfürdőn magyarországi és erdélyi magyarok, valamint velük szimpatizáló britek. A rendezvény néhány alkalom után már csak a nevében maradt diáktábor, 1993 után lényegesen kiszélesedett, s míg kezdetben erdélyi fókusz jellemezte, később már Kárpát-medencei, majd európai távlatúvá szélesedett.
A rendezvény mindenkori vezérszónoka Orbán Viktor, akinek beszédei az évek előrehaladtával dimenziót váltottak: egyre gyakrabban osztotta meg a hallgatósággal történelem- és politikafilozófiai meglátásait – a közérthetőséget mindig szem előtt tartva. A tusnádfürdői beszéd nem protokolláris funkciót lát el, hanem tényleges politikai súlya van
– emelte ki Deák Dániel, aki szerint a tusnádfürdői beszédeiben a miniszterelnök stratégiai célokat fogalmaz meg, ami irányt szab a szakpolitikai döntéseknek és a jogalkotásnak is.
Ennek emlékezetes példája volt a miniszterelnök 2015-ben tartott beszéde, amikor Orbán Viktor a migrációs kihívásra olyan békés, de határozott választ adott, ami modellként szolgált több nyugat-európai, illetve 2016 után az amerikai Trump-kormányzat számára is.
A 2023-ban Tusványoson elhangzott beszédében pedig a nemzeti hitvallást fogalmazta meg Magyarország számára az alakuló, új világrendben:
Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az európai uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni
– mondta Orbán Viktor a tavaly tartott beszédében.