– Orbán Viktor azon politikai vezetők körébe lépett, akiknek konkrét elképzelése van a konfliktus lezárására. Eddig azt láttuk, hogy – a 2022. tavaszi béketárgyalást leszámítva – a felek egyike sem állt elő komolyan vehető béketervvel. Kína volt az első olyan nagyhatalom, amely konkrét béketervet készített, ez is indokolja a magyar kormányfő látogatását Pekingben – fogalmazott lapunknak Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Mint jelezte, az Egyesült Államok ugyanakkor nem akar hallani a kínai tervről, a saját globális pozíciójának gyengülését látja benne. – Egy magyar terv ugyanakkor elfogadható lehet mindkét fél számára: egy nyugati államtól jön, amely ugyanakkor gazdaságilag és diplomáciailag nyitott a Kelet irányába. A hazai kritikusoknak is jó lecke ez, hiszen ők azzal támadták a kormányt, hogy csak beszél a békéről, konkrét elképzelések nélkül – tette hozzá.
Annak kapcsán, hogy az uniós vezetők kritizálták a magyar miniszterelnököt a békemisszió miatt, a szakértő közölte: az európai vezetők jó része még mindig a háborús pszichózis foglya, nem akarják belátni a katonai helyzet realitásait, továbbra is a harctéren szeretnék lezárni a konfliktust. Szerinte ezzel azt a veszélyt idézhetik elő, hogy az Egyesült Államok áttolja a háború támogatásának teljes terhét Európára, tovább gyengítve a kontinens egyébként sem túl jól muzsikáló gazdaságát.
Nem elhanyagolható ugyanakkor, hogy ez a mostani békemisszió felhelyezi Magyarországot a diplomáciai térképre, és egyértelmű partnerré teszi azok számára, akik szintén a békében érdekeltek. Ilyen például Donald Trump, aki novembertől újra az elnöki székben ülhet, és azt ígérte, hogy rövid idő alatt lezárja a háborút
– tette hozzá a vezető elemző.