Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.– Jól értem, hogy akkor ez egy Orbán-terv, amely a béke megvalósíthatóságának módját mutatja be?
– Igen, tulajdonképpen egy Orbán-tervről van szó, amely most már ott fekszik minden uniós miniszterelnök asztalán. Reális helyzetértékelés, reális célok és megfelelő ütemezés – erre épül a mi megközelítésünk.
– Mekkora eséllyel tud hazánk ebben közvetítő szerepet betölteni?
– Nem szabad túl-, de alul sem értékelni a szerepünket. Pontosan tudjuk, hogy az ország ereje mire elég és mire nem, de a konfliktus első napjától kezdve hiteles képviselői vagyunk a békének, miközben az egyetlenek vagyunk, aki mindegyik féllel képes tárgyalni. Önmagában az a tény, hogy ezek a találkozók kéthetes intervallumban létrejöttek, azt mutatja, hogy Magyarországnak komoly szerepe lehet a közvetítésben. A világ legtöbb országa hosszú éveket vár csak egy ilyen találkozó létrejöttére. A politikában számít a tapasztalat. A tárgyalások során én is személyesen látom: az, hogy a magyar miniszterelnök az európai politika doyenje, a legnagyobb rutinnal és a legszélesebb személyes kapcsolatrendszerrel rendelkező politikus, számos olyan ajtót kinyit, amely mások számára sosem nyílna ki. Magyarország alkalmas közvetítő, mint azt az elmúlt két hét mutatja, most pedig az a feladatunk, hogy összerakjuk ezt az új megközelítést, és Orbán Viktor tervéről megpróbáljuk meggyőzni az Európai Unió tagállamait.
– Hol lehet a békemisszió következő állomása?
– Meggyőződésünk szerint hazánk európai uniós elnökségének egész időszakát – politikai értelemben – arra érdemes felhasználni, hogy a béketárgyalások feltételeit megteremtsük. Ha az unió most nem lép, akkor lehet, hogy később már nem fog tudni lépni. Több szereplő is van a nemzetközi politikában, akikkel érdemes tárgyalni, és közös cselekvésre ösztönözni őket. Tehát még várnak ránk utazások és egyeztetések. Egy nagyon intenzív időszak közepén vagyunk.
– Miként vélekedik az EU-s vezetők kritikáiról, amelyek a magyar miniszterelnök békemissziója ellen irányultak?
– Ezekből a nyilatkozatokból világosan kiderül, hogy ki az, aki csak beszél a békéről és ki az, aki komolyan is gondolja azt. Lehet azt mondani, hogy valaki nem ért egyet Magyarország megközelítésével, de ha tényleg békét akarunk, akkor kommunikálni kell egymással. Önleleplezés, amikor ezt a kommunikációt elvetemült módon támadják.
Valójában arról van szó, hogy vannak olyan politikai erők, amelyek háborúpártiak, így nem akarnak békét Európában. Ezért zavarja őket, hogy hazánk megmutatja nemcsak a magyar, hanem az európai választópolgároknak is, hogy igenis lehetne más megközelítést alkalmazni.
Átlátunk a szitán, és az önfelmentő politikát nem fogadjuk el, mivel a magyar emberek az európai parlamenti választáson abban erősítettek meg minket, hogy mindent meg kell tenni a békéért. Ha valaki komolyan elkezd dolgozni a béketeremtésen, akkor nagyon rövid idő alatt meg lehet változtatni azt a kontextust, amely eddig befagyott módon háborúpárti volt.
– Miként tudja hazánk az uniós elnökséget felhasználni a béke megteremtése érdekében?
– Az elnökség technikai feladata, hogy előre kell vinni az uniós dossziékat, ezekben pedig meg kell próbálni kompromisszumokat elérni. A másik feladat, hogy politikai kezdeményezéseket kell tenni. Ezért nem mozdulatlanná dermedve várjuk azt, hogy majd a 26 másik tagállam megegyezik valamiben, és közli velünk mint uniós elnökséggel, hogy mit kell csinálni. Javaslatokat tudunk kidolgozni és letenni az asztalra, amelyeket megvitatásra ajánlunk. Természetesen lehet azt mondani, hogy ezek rossz javaslatok, el lehet őket utasítani, de akkor nincs közös uniós álláspont egy kérdésben. Arról lehet tárgyalni, ami ki van dolgozva, át van gondolva, reális és megvalósítható.
A magyar miniszterelnök a látogatásairól részletesen tájékoztatta az EU vezetőit. Ezek az utak azért voltak nagyon fontosak, mert jelen pillanatban hazánk az egyetlen ország, amelyik friss és konkrét információkkal rendelkezik arról, miként gondolkodnak a hadviselő felek, illetve a közvetítés legfontosabb szereplői, és az eltérő érdekek között hogyan lehet navigálni. Ha komolyan gondoljuk a békét, akkor így tudunk egy olyan tervet alkotni, amelynek a megvalósítására legalább minimális esély van.
– Mikor állhat be változás a háborúpárti vezetők hozzáállásában?
– Az Egyesült Államok kulcsszerepet tölt be, míg az európai politika teljesen kiüresedett. Ebben a kérdésben az európai stratégiai autonómia csak mítosz. Az európaiak követik a Biden-adminisztrációt, amely viszont a politikai túlélésért folytatott küzdelemmel van elfoglalva. Nekik most az a legfontosabb kérdés, hogy Joe Biden egyáltalán versenyben tud-e maradni az elnöki székért, ezért külpolitikával egyáltalán nem foglalkoznak. Nagyon optimista várakozás lenne változásra számítani a részükről. Ezzel szemben Donald Trump nyíltan kampányol a béke üzenetével. Szerinte a háborúnak nem lett volna szabad kitörnie, ha pedig ő lett volna az elnök, akkor nem is tört volna ki ez a konfliktus. Én is részt vettem azon a tárgyaláson, ahol ismét megerősítette, hogy a legfontosabb szándéka a béke megteremtése. De először neki is kulcsfontosságú a politikai felhatalmazás megszerzése, így kezdeményezés a következő hónapokban ebből az irányból sem várható. Pont ezért javasoljuk Európának, hogy ha szeretnénk a rendezésben döntő szerepet betölteni, akkor most kellene lépni.
– Miért akar a NATO továbbra is aktív szerepet vállalni annak az Ukrajnának a támogatásában, amely nem tagja a katonai szövetségnek?
– Gyűlnek a baljós árnyak. A nemzetközi politika egyre bonyolultabb, mivel egyre sokasodnak az olyan szervezetek, amelyek nem reagálnak jól a világ hatalmi egyensúlyának megváltozására, ezért nagyon nehéz az együttműködéseket fenntartani. Nézzük meg, hogy milyen problémák vannak a multilaterális diplomácia csúcsszervénél, az ENSZ-ben, a Biztonsági Tanácsban! Nézzük meg, mennyi probléma van az Európai Unióban, ahol több mint harminc szakpolitikai területen kellene együttműködnie 27 tagállamnak. Ehhez képest a NATO rendkívül egyszerű szervezet, amely nagyon hatékony struktúrával rendelkezik. Ennek a kiindulópontja, hogy ha egy tagállamot megtámadnak, akkor azt a többi tagállam megvédi. Ennek érdekében katonapolitikai értelemben koordinálnak a tagállamok, illetve a haderőt közösen fejlesztik. Egyébként pedig irreleváns, hogy melyik tagállam milyen külpolitikát folytat, miként látja a világot és mi a véleménye a különböző nagy társadalmi, gazdasági folyamatokról. Veszélyes, ha ez a jól működő megközelítés megváltozik.
A legutóbbi NATO-csúcson Magyarországon kívül 31 tagállam egyetértett egy NATO-n kívüli misszió előkészítésében, ami óriási biztonsági kockázatot és az eszkaláció veszélyét rejti magában. De megegyeztünk Jens Stoltenberg jelenlegi és Mark Rutte leendő NATO-főtitkárral is arról, hogy hazánk ebből kimarad, így nem válunk háborús féllé.
Ez idáig rendben van, de láthatjuk, hogy a NATO egyre több területen akarja közös cselekvésre kényszeríteni a tagállamokat. Azt akarják, hogy legyen közös biztonsági doktrína a Csendes-óceán térségére vonatkozóan vagy közös doktrína arról, hogy miként kereskedünk a NATO-n kívüli országokkal. Ezeknek a kérdéseknek nem kellene a NATO-tárgyalások részét képezniük. Ha a védelmi szövetséget átfordítjuk a blokkosodást és az új hidegháborús logikát támogató szervezetté, amely ráadásul rendszeresen aktív katonai műveleteket végez a területén kívül, akkor nagy bajban leszünk a következő évtizedekben. Ez a folyamat ugyan zajlik, de be kell szállni ebbe a vitába, elmondani az álláspontunkat, és a NATO eredeti céljának megfelelő irányt tartani. Ezt szolgálta a miniszterelnök összes NATO-felszólalása, de a Newsweekben, az egyik legnevesebb amerikai hetilapban is publikált egy erről szóló cikket. Ez az az üzenet, amit minden irányból el akarunk juttatni a szövetségeseink számára.
– Hogyan lehet a blokkosodásnak gátat szabni?
– Meg kell érteni, hogy véget ért a korábbi neoliberális világ, amelyet egy adott ideológia fémjelezte a nemzetközi politikát. Eljött a szuverenitás korszaka, ami azt jelenti, hogy a világ úgy változott meg, hogy különböző erőközpontok emelkednek ki. Ezek eltérő politikai, társadalmi, gazdasági, civilizációs háttérrel rendelkeznek, amiket nem letarolni kell, hanem kialakítani az együttműködési kereteket és új hatalmi egyensúlyt létrehozni, különben káoszba fordul a világ, és elkerülhetetlen lesz a harmadik világháború. Ha valaki a saját szövetségeseit egy magát másokkal szemben meghatározó és magát a történelem kizárólagosan jó oldalára pozícionáló szereplőként képzeli el, akkor az ellenségeskedés irányába viszi az eseményeket. Ezért a mi megközelítésünk, hogy a háborús konfliktusok és a gazdasági értelemben vett blokkosodás – a hozzá kapcsolódó szankciós politika és a kereskedelmi háború – nem szolgálják a következő évtizedekben mindenki számára fontos stabil, új világrend kialakulását. Nyilvánvalóan a Magyarországhoz hasonlóan gondolkodó nyugati szereplők megerősödése a kulcskérdés ebben az ügyben.
– Miként lehet garantálni, hogy hazánknak a leköszönő és a leendő NATO-főtitkárral kötött megállapodásai hosszú távon is megmaradjanak?
– Ennek a feltételeit írásban rögzítettük, és garanciát kaptunk. Nem szokványos, hogy egy tagállam a NATO főtitkára által aláírt garanciákat kapjon. Számunkra a NATO-együttműködésnek számos olyan dimenziója van, melyek nagyon fontosak Magyarország védelmi stratégiája szempontjából. Fontosnak gondoljuk az Észak-atlanti Szerződésben foglaltakat, az előírásoknak megfelelően a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítjuk. Magyarország területén kívül vannak olyan missziók, amelyekben más országokkal együttműködve járulunk hozzá az adott térség stabilitásának fenntartásához, például a Balkánon. Jelen pillanatban viszont azt látjuk, hogy a NATO ukrajnai missziója hazárdírozás, amely nem járul hozzá a térség biztonságához, hanem aláássa azt, mivel senki nem tudja, hogy mikor fordul át egy NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktussá. Ebből mindenképpen szeretnénk kimaradni. Ezért volt fontos a június 9-i európai parlamenti választás, ahol a magyar emberektől megkaptuk a stabil felhatalmazást, amire építkezve ezt a politikát meg tudjuk valósítani. Ellenfeleink arra várnak, hogy a stabil belpolitikai háttértámogatásunk megtörjön, mert akkor végre le tudnák söpörni az asztalról Magyarország ellenvéleményét. Ezt nem szabad hagynunk.
– Mi a véleménye arról, hogy Robert Fico után most újra egy békepárti vezetőt, Donald Trumpot ért támadás?
– Mi, magyarok ismerjük a háborús propaganda természetét: semmi sem drága, ha a békepárti hangok elhallgattatásáról, diszkreditálásáról van szó. Ez pedig a közéletben olyan hullámokat vet, aminek a végén sorban jönnek a hasonlóan erőszakos cselekmények.
A merénylet előtt két nappal vacsoráztunk Trump elnökkel, tisztában volt vele, hogy mindent megtesznek majd azért, hogy ne tudjon visszatérni és rendet tenni. De már akkor látszott, hogy olyan erő és lendület van benne, hogy nem fogja olcsón adni a bőrét. Szerencsénkre így is lett.
Borítókép: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Fotó: Mirkó István)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Mi itt, a mai időkben nem hallgatunk már senkire, nemhogy a régi, de a mai tehetséges Kasszandrákra sem. A magukat messiásoknak képzelőkre viszont úgy tűnik, inkább.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!