Új elnök, változatlan politika a Momentumban

Bár a hétvégén új elnököt választott a Momentum Mozgalom Tompos Márton személyében, nem látni, hogy a liberális párt hogyan táncolna vissza a szakadék széléről. Tompos korábbi nyilatkozataiból kiderül, hogy háborúpárti, szankciópárti, bevándorláspárti és rezsicsökkentés-ellenes politikus vezeti ezentúl a pártot – vagyis a Momentum környékén semmi nem változott.

Budapest, 2024. április 29. Tompos Márton, a Momentum frakcióvezetõ-helyettese azonnali kérdést tesz fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2024. április 29-én. MTI/Hegedüs Róbert Fotó: Hegedüs Róbert

Az elbukott európai parlamenti választások után új elnököt és elnökséget választott a globalista-liberális Momentum Mozgalom. A párt új vezetője Tompos Márton lett, az elnökségből az egyedüli ismertebb politikus Stummer János, aki 2022-ig a Jobbik tagja – korábban a párt alelnöke – volt, ám még abban az évben átigazolt a Momentumba.

Bár a vezetőség új, a politikai formáció irányvonala várhatóan marad a régi: Tompos Márton 2023 decemberében ugyanazt a bosszúpolitizálást hirdette fennhangon, amelyet a legutóbbi országgyűlési választáson a baloldal a zászlajára tűzött. 

Tompos azt mondta: „Figyeljetek Varsóra! Ami most Lengyelországban történik, ugyanaz lesz itthon is a kormányváltás után!” – utalva azokra az antidemokratikus, alkotmányellenes intézkedésekre, amelyekért Donald Tusk új kormánya a felelős. A nemrég megválasztott lengyel kormányfő több politikai riválisát börtönbe záratta, valamint felszámolta a lengyel köztelevízió függetlenségét, számos szakember kirúgva.

Háborúpárti

Tompos Márton 2023 márciusában egy Facebook-bejegyzésében arról értekezett, hogy nem támogatja a tűzszünetet az orosz–ukrán háborúban. – Az ukránok már számtalanszor elmondták, hogy egyes-egyedül Putyinnak áll érdekében a tűzszünet, mert így lenne ideje újrarendezni a sorokat, jobban kiképezni a mobilizált erőket, majd folytatni a háborút. Azaz a tűzszünet hangoztatása – szigorúan jelen helyzetben – kifejezetten Putyin érdeke – írta a politikus.

Ezt az okfejtést azonban árnyalja, hogy az orosz elnök – Orbán Viktor minapi moszkvai látogatásakor – hasonló gondolatmenetet használva azt mondta a tűzszünetről: ezt az időt Kijev (is) arra használhatná, hogy frissítse csapatait és bevárja még több nyugati hadianyag érkezését.

Tompos Márton a konfliktus kirobbanása után pár nappal azt is kifogásolta, hogy a magyar kormány nem engedélyezte a halált okozó fegyverek átszállítását hazánk területén.

Szankciópárti

Az új Momentum-elnök a szankciókért is rajong. Egy 2023. januári Facebook-bejegyzésben arról írt, hogy „az energetikáért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette: napi 5-700 ezer hordóval, vagyis 5-6 százalékkal csökkenteni kell az orosz olajkitermelést. – Lefordítom: a szankciók MŰKÖDNEK!” – írta.

Arról azonban „elfelejtett” tájékoztatni, hogy az orosz kitermelés hosszú távú csökkenése globálisan felhajtja az olajárakat világszerte, amely azután meglátszik az üzemanyagok és számos más termék árában. Vagyis a kevesebb kitermelés nem feltétlenül jelent kevesebb bevételt Oroszországnak, ha az árak megfelelő mértékben nőnek.

A szankciók nyomában járó drágulás, vagyis az infláció világszerte éreztette hatását: 2024 első negyedévében 15 százalékkal emelkedett a kőolaj világpiaci ára. Mindez pedig az orosz–ukrán háború legfurcsább fejezetéhez is elvezetett: az idén esedékes amerikai elnökválasztás előtt nem sok jót ígért a Biden-adminisztrációnak az elszabadult üzemanyagár, ezért az USA azt követelte ukrán szövetségesétől, hogy állítsák le az orosz energetikai létesítmények elleni csapásokat. 

A terrorizmus nem érdekli

A Hamász 2023. októberi bestiális, Izrael elleni támadását követően az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége kezdeményezte egy terrorizmust elítélő határozat elfogadását. Ez végül sikerült is: a képviselők négyötöde megszavazta az indítványt, amelyet Kocsis Máté és Simicskó István frakcióvezetők nyújtottak be.

A határozatot – melyben elítélik a Hamász Izrael ellen intézett terrortámadását – a Fidesz és a KDNP képviselőin kívül a DK, az MSZP, a Jobbik, a Párbeszéd és az LMP képviselői is megszavazták, a Mi Hazánk képviselői tartózkodtak. Novák Előd mellett Hadházy Ákos is nemmel szavazott, Tompos Márton és a Momentum nem vett részt a szavazáson.

Balhék

A globalista-liberális párt az elmúlt időszakban számos alkalommal tüntetett a budai karmelita kolostornál, ugyanis a bejárathoz vezető utat kordonokkal zárták el, mivel a szomszédban építkezés folyik. A liberális párt többször igyekezett elbontani az emberek biztonsága miatt felhúzott kerítést, ám az akció – a dollármédiát leszámítva – nem érdekelte a választópolgárokat. 

A Momentum 2023. májusi „kordonbontása” során Tompos Mártont is előállították hivatalos személy elleni erőszak gyanújával, de még aznap éjjel kiengedték.

A Momentum 2020 júliusában arra biztatta szavazóit, hogy rajzoljanak nemi szervet a koronavírussal kapcsolatos nemzeti konzultációs ívre, erről pedig videót is készítettek, amelynek narrátora Tompos Márton volt. Ez az akció sem volt sikeres, a konzultációs íveket több mint 1,7 millióan töltötték ki és küldték vissza.

A politikus egyébként a rezsicsökkentés ellen is kikelt: 2021 szeptemberében arról beszélt, hogy „a rezsicsökkentés egy politikai termék volt, ami a szocialista időket idézte és teljesen mellőzött minden piaci logikát. […] Rezsicsökkentés helyett mi évi 100 000 lakás energetikai korszerűsítését tűztük ki célul” – írta, vagyis a Momentum vezetése lényegében megszüntetné a kedvezményes rezsiárakat.

Érdekes mozzanat, hogy amikor Tompos Mártont a Hír TV arról kérdezte második alkalommal, számít-e további momentumosok átlépésére a DK-ba, akkor csak annyit mondott: „sz…rok rá!”. (A jelenet lentebb 25:20-tól látható a Hír TV Célpont című műsorának 2023. június 4-i adásában.)