A nemzeti jelképek egy ország, esetünkben egy nemzet közös történelmét, kulturális örökségét, identitását, valamint az általa vallott legfontosabb értékeket fejezik ki. Emellett a nemzeti szimbólumok a külső, nemzetközi dimenzióban is kitüntetett jelentőséggel bírnak, hiszen az adott országot képviselve világos képet mutatnak a külső szemlélőknek annak világról alkotott felfogásáról – mutatott rá a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA), amely a Gellért-hegyi Szabadság-emlékműre tervezett kereszt felállításáról adott ki közleményt. Emlékeztettek:
A »Felszabadulási emlékmű« a Szovjetunió által megszállt Magyarországon a szovjet háborús szerep ünneplésének, a kommunista diktatúra ideológiájának és hatalmának szimbólumaként szolgált. A szimbólumot a magyar nemzeti identitásnak megfelelően a rendszerváltást követően megszabadították kommunista elemeitől, beleértve a géppisztolyt kezében tartó szovjet katonától – amelyet a magyar szabadságharcosok már 1956-ban ledöntöttek, ám azt az államhatalom a forradalom leverését követően reparálta.
Fontosnak nevezték, hogy a magyar állam a kereszténység legjelentősebb szimbólumát helyezze el egy központi nemzeti jelképen, saját nemzeti identitását és a világhoz való viszonyát szemléltesse határozottan. Egyúttal pedig hálát is ki kell fejezni a szervezet szerint a kereszténység irányába, amely nemcsak vallási, hanem politikai és társadalmi szempontból is fontos szerepet játszott a magyar nemzet védelmében.
Magyarország és Budapest szimbóluma, megtisztulva a kommunizmus bűneinek őrzésétől, Szent István tanainak hagyományait is hirdesse – hangsúlyozta a CÖKA.
