Az első és második világháborúban az Úz folyó völgyében elesett székely határvédőkre emlékeztek hétfőn a Hargita megyei Úzvölgye településen található nemzetközi katonatemetőben.
Az évente megtartott megemlékezést a hódmezővásárhelyi Nagy György János által adományozott honvéd emlékkereszt felállítása előzte meg Csuklyánka határrészben, amelyet a miskolci 10. gyalogezred emlékére állítottak. Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község polgármestere – amelyhez Úzvölgye is tartozik – emlékeztetett: a helyiek 1994 óta emlékeznek a hősökre augusztus 26-án, az 1944-es orosz betörés napján.
De vannak, akik csaknem hatvan éve kijárnak emlékezni egykori bajtársaikra, így például az úzvölgyi ütközetet megjárt, százéves vitéz Bartha Mihály is.
– olvasható a közleményben.
Soha többé háborút
Beszédében úgy fogalmazott: A helyiek imádkozni, fohászkodni gyűlnek össze mindazokért, akik értük, a hazáért, családjainkért adták életüket. Ugyanakkor most – mikor újra tapasztalhatni a háború borzalmait –, azért is imádkozni kell, hogy soha többé ne legyen háború, soha többé ne kelljen új temetőket megnyitni, és ne kelljen fölöttük vitatkozni – mondta. Tánczos Barna szenátor szent helynek nevezte a temetőt, ahol történelmet írtak, vállalva a harcot a túlerővel. Példaképként a magyar királyokat, szenteket – Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Lászlót állította a jelenlévők elé, rámutatva, hogy ők nemcsak győztes csatákkal, hanem békeidőben is történelmet írtak.
Úgy vélte, a megemlékezők is történelmet írnak, ahogy a temetőt gondozó Csíkszentmárton közössége is.
Történelmet lehet írni hadjárattal, győztes csatával, győztes háborúval, de éppúgy történelmet kell írjunk békeidőben akkor, amikor közösségünk erejét kell felmutassuk
– mondta.
Hajdu Gábor Hargita megyei parlamenti képviselő emlékeztetett: 1944 augusztusa és szeptembere között az Úz folyó völgye mellett a környező, Gyimesek és Kászonok felé mutató völgyek is katonai temetővé váltak. Úgy fogalmazott, ezekben bárhol meg lehet állni és elmondani egy imát az itt elhunyt katonákért.
