A legjobb és legszebb arcát mutatta fel a magyarság 1956-ban

A magyar forradalom és szabadságharc antikommunista és szovjetellenes volt – idézte fel Fekete Rajmund történész.

Forrás: MTI2024. 10. 17. 22:46
FEKETE Rajmund; TÓTH Ilona

Október 23. – Kiállítás nyílt a Népet szolgáltuk – Tóth Ilonkáék története című képregény rajzaiból Brüsszelben
MTI/Purger Tamás
Fotó: MTI/Purger Tamás
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Mindez a magyar történelem legsúlyosabb politikai megtorlása volt – emlékeztetett. Azok, akik elkerülték a bitófát, évtizedekig másodrendű állampolgárok, megtűrt személyek voltak. Ilyen volt például Wittner Mária is, akit a forradalom leverését követően első fokon halálra ítéltek, majd 1970-ig börtönben tartottak fogva – idézte fel.

A Szovjetunió azért intézett ilyen brutális erejű támadást és megtorlást Magyarországgal szemben, mert a magyar forradalom és szabadságharc

nem az életkörülmények, nem az ellátás, a megélhetés javítását vagy a normák csökkentését követelte, hanem magát a kommunista rendszert és az azt ránk erőltető megszállást utasította el, vagyis nyíltan antikommunista és szovjetellenes volt

– mondta Fekete Rajmund.

– A magyarok osztálykülönbség nélküli szabadságot és függetlenséget akartak, legyen az munkás, paraszt, diák, polgár, értelmiségi. Egyszóval mindenki. A nemzet felülírta az osztályhovatartozást, ami eleven cáfolata volt a marxi tanításnak. 1956-ban a magyarok szabadságot, nemzeti függetlenséget és szabad választásokat akartak szovjet tanácsadók és szovjet tankok nélkül. Ezért is azonosult vele oly magától értetődően a világ minden szabadságszerető embere az Amerikai Egyesült Államoktól Dél-Afrikáig, Koreától Törökországig. Mert mindenki átérezte, hogy élet-halál harcunk az iszonyatos túlerővel szemben az emberi méltóságért, nemzetünk megmaradásáért, identitásunk megőrzéséért folyik – húzta alá a történész.

Fekete Rajmund a brüsszeli Liszt Intézet csütörtöki, 1956–os megemlékezésén tartott előadást, amelyen többek között a mártírhalált halt Tóth Ilonkáról szóló képregény-kiállítást is bemutatták.

Borítókép: A brüsszeli kiállítás megnyitója (Fotó: MTI/Purger Tamás)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.