– Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásának feltételei, célszerű haladéktalanul igényelni a nyugellátást. Különösen igaz ez azoknak az hölgyeknek az esetében, akiknek nincs munkájuk, nem megfelelő a munkahelyük, törékeny az egészségi állapotuk vagy egyszerűen csak több időt szeretnének tölteni a családjukkal – idézte a NyugdíjGuru News hírlevelét a Kemma.hu. Hozzátették,
annak is érdemes azonnal igényelni a korkedvezményes nyugdíjat, aki tovább szeretne dolgozni a munkahelyén, és erre van is lehetősége, mivel nyugdíjasként nagyon kedvezők az alkalmazásának feltételei.
Járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete, amit korlátozás nélkül felvehet, ha a versenyszférában dolgozik, emellett a nyugdíj szüneteltetése alól is mentesítve van több közszférás ágazatban, és a munkáltatójának sem kell fizetnie a 13 százalékos szochót a nyugdíjasként szerzett keresete után.
A Nők 40 családpolitikai eszköz is
Mint emlékezetes, a második Orbán-kormány vezette be a Nők 40 programot, melynek értelmében 2011 óta negyven év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak azok a nők is, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt egyfajta családtámogatásként vezette be a kormány, azzal a feltételezéssel élve, hogy a fiatalabban nyugdíjba menő nagymamák nagyobb segítséget tudnak nyújtani a kisgyerekes családok mellett, megkönnyítve ezzel a dolgozó szülők életét.
A nyugdíjkorhatár emelése az elmúlt években megállt, 2022-től a 65. év betöltése és legalább húsz év szolgálati idő kell a visszavonuláshoz fő szabály szerint.
A Hitelforum.hu arról írt, hogy 2025-ben bevezethetik a Nők 43+-t, januártól pedig a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idők között nem veszik figyelembe a szakmunkásképzésben és a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető éveket a Nők 40-re való jogosultság meghatározásakor.
A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani.
A felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe, még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek (a felsőfokú tanulmányi időtartam akkor szolgálati idő, ha 1998. január 1. előtt nappali tagozaton járt főiskolára, egyetemre a hallgató).
A gyermekek száma is befolyásolja a Nők 40-et
Hogyan alakul a nyugdíjkorhatár nőknél? Az alap 65 év mellett ők előbb is visszavonulhatnak, ha megvan a negyven év jogosultsági idejük. Mint azt az Államkincstár írja, a negyven évből legalább 32-nek kell keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek lennie, azaz a gyermeknevelésért elismerhető jogosultsági idő legfeljebb 8 év lehet, de a nyugdíj negyven év keresőtevékenység alapján is megállapítható.
A nők korkedvezményes öregségi nyugdíja esetén a 32 év keresőtevékenységgel, vagyis munkával töltött idő 25-re is csökkenhet.
Ennek oka, hogy eltérő szabály vonatkozik azokra a nőkre, akik öt vagy több gyermeket neveltek fel. Esetükben a negyven év jogosultsági időn belül a 32 év keresőtevékenységgel töltött szolgálati idő öt gyermek esetén egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de legfeljebb hét évvel csökken.
Ha viszont valaki gyermekek otthongondozási díjában részesült vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek nevelése miatt kapott ápolási díjat, esetleg 1998. január 1-jét megelőzően gyermekek otthongondozási díjának minősülő szolgálati időt szerezett, a negyven év jogosultsági időn belül harminc év keresőtevékenység szükséges.
Nem valószínű, hogy idén változna a nyugdíjkorhatár
A kormány 2012-től számos olyan szabálymódosítást vezetett be, amely érintett több nyugdíjjellegű juttatást, így például megszűnt a rokkantsági nyugdíj, és helyette táppénzjellegű juttatásokat vezettek be, az új elnevezés pedig rehabilitációs ellátás, valamint rokkantsági ellátás lett.
Idén azonban már nem lesz jelentős nyugdíjváltozás, így várhatóan az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok sem változnak.
Mindez azt jelenti, hogy főszabályként a betöltött 65. év a nyugdíjkorhatár. Aki 1960-ban született, arra a 65. év betöltése utáni nyugdíjazás vonatkozik, vagyis 2025-ben mehet nyugdíjba. A Nők 40 kapcsán azért tartanak sokan a Nők 43-tól vagy a Nők 43 plusztól, mert bevezetésekor a Nők 40-et a 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazították, ami most már 65 év.
Ki kaphat 13. havi nyugdíjat?
Tizenharmadik havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző esztendő legalább egy napjára, valamint a tárgyév januárjára társadalombiztosítási nyugellátásban részesült. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki eddig kapott, most is kap majd, a 13. havi nyugdíj 2025-ben pedig annak jár, aki 2024-ben vonult vissza az aktív pályafutásától. Tehát aki 1960-ban született és az életkora alapján jövőre megy nyugdíjba, majd csak 2026-ban lesz jogosult erre a pluszpénzre.
Mennyi nyugdíj jár?
Számos nyugdíjkalkulátor érhető el az interneten. Az Államkincstár honlapján is található önkiszolgáló felület, ahol beírhatjuk az adatokat, a rendszer pedig megadja a választ a kérdésre, hogy mennyi nyugdíj jár.
Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán arról is írt szeptemberben, hogy a nyugdíjemelés miként alakulhat 2025-ben. Mint fogalmazott, az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körüli emelés várható.
