A szakmai szempontok szőnyeg alá söprésével, a politikai érdekei mentén igyekszik elérni Brüsszel liberális vezetése, hogy olyan személyek kerüljenek uniós biztosi pozícióba, akiket politikai buzogányként használhatnak egyes tagállamok, például Magyarország ellen. Így volt ez Michael McGrath igazságügyi biztosjelölt november 5-i meghallgatásán is, amikor az ír politikus nem válaszolt László András, a jobboldali Patrióták Európáért frakció (PFE) frakció tagja azon kérdésére, hogy közzéteszik-e azokat a rejtélyes üzeneteket, amelyeket Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke küldött a Pfizer vezérigazgatójának, Albert Bourlának a Covid–19 elleni vakcinák beszerzéséről. Bár László András jelezte, hogy a kérdésének a szöveges üzenetekkel kapcsolatos részére nem kapott választ McGrath-tól, Anna Cavazzini, az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságának vezetője mégis áttért a következő kérdésre.
Emlékezetes: Von der Leyen és Bourla sms-ben egyeztetett a 20 milliárd eurót meghaladó üzletről, amely feltételezhetően a legnagyobb az EU hasonló beszerzései között. Miután kitudódott, hogy milyen átláthatatlan, homályos körülmények között bonyolították az óriásüzletet, Von der Leyen hivatala azt állította, hogy már nincsenek meg az sms-ek. Az ügy még az uniót is megosztotta, például Emily O'Reilly, az európai ombudsman 2022-ben erősen bírálta, hogy az Európai Bizottság nem is kereste az üzeneteket. A nemzetközi botrányt keltő ügyben jelenleg az Európai Ügyészség vizsgálódik, bűncselekmény gyanújával.
Annak ellenére, hogy McGrath nem válaszolt ebben a súlyos kérdésben, a képviselők baloldali többsége jóváhagyta a jelöltségét. Azonban ez nem meglepő, hiszen Von der Leyen nem is titkolja, hogy politikai fegyverként kívánja bevetni McGrath-et, akitől azt várja, hogy a jogállamiság őreként („watchdog”) vegye fel a kesztyűt olyan ellenlábasnak tartott országokkal szemben, mint Magyarország. Ennek megfelelően az igazságügyi biztosjelölt „egyik első prioritása” lesz egy új testület felállítása, amely az európai médiaszabadságról szóló törvény betartatását tűzte ki célul, vagyis ebben a köntösben vegzálná hazánkat.
Ahogyan Michael McGrath esetében – a botrányos meghallgatás ellenére – politikai okokból siettették a kinevezéséhez vezető procedúrát, Várhelyi Olivér esetében pedig késleltetni igyekeznek ugyanezt. Noha Várhelyi az előző ciklusban is a szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos volt és minden kérdést megválaszolt a szakmai felkészültséget értékelni hivatott meghallgatáson, mégis egy második fordulót kényszerítettek ki a baloldali képviselők.
Arra, hogy a meghallgatások körüli furcsaságok a magyar érdekek ellen irányulhatnak, Deutsch Tamás is felhívta a figyelmet. „A hírek szerint a Tisza Párt frakciója, az Európai Néppárt és annak Magyarországgal szemben bosszúvágytól vezetett elnöke, Manfred Weber már a meghallgatás kezdete előtt paktumot kötött az EP többi baloldali frakciójával, hogy Várhelyit mindenképpen második meghallgatásra kötelezik” – írta a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációvezetője szerda esti Facebook-bejegyzésében.
