A „független” szakértői szerepet régóta sajátosan értelmező Török Gábor az elmúlt hetekben egyre nyíltabban igyekszik alátámasztani azokat a közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek a Tisza Párt vezetését mutatják a kormánypártokkal szemben. Legutóbb azonban nem a baloldali manipulációs kerekasztalhoz felméréseit értelmezte, hanem a Nézőpont Intézet friss, hétfőn nyilvánosságra hozott kutatási eredményének érvényességét és hitelességét vonta kétségbe. A felmérés szerint a mandátumok 61 százalékát szerezné meg a Fidesz–KDNP, amely a listás szavazatok 47 százalékát gyűjtenék be, míg a Tisza Párt 37 százalékot érne el, ha most vasárnap lennének a választások.
Nem sokkal ezután Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben kritizálta a Nézőpont Intézet kutatását. „Ha jól értem, kaptunk egy magyarázatot arra, hogy a több közvélemény-kutatónál látott eredményekhez képest (ahol a Tisza vezet vagy fej fej melletti az eredmény) a Nézőpontnál miért jelentős a Fidesz előnye” – kezdte a posztját. Szerinte a Nézőpont kutatásában a „bizonytalanok és rejtőzködők körében a statisztikai módszerekkel beazonosított pártpreferenciát” rész valami olyasmit jelenthet, hogy az intézet itt nem részletezett statisztikai módszerekkel megmondja, „kitalálja”, hogy kire szavaznának azok, akik a pártpreferenciájukat firtató kérdésre azt válaszolják, hogy még nem tudják, vagy nem akarják megmondani.
Török hozzáteszi: „könnyen lehet tehát, hogy a – ahogy a közlemény mondja – »bevallott« pártpreferenciák alapján náluk is lényegesen rosszabbul áll a Fidesz, de a Nézőpont más kérdésekre adott válaszok vagy egyéb módszerek alapján úgy véli, hogy a Fidesznek komoly tartaléka van a bizonytalanok és a rejtőzködők között, és ezeket hozzá is számítja a Fidesz végül publikált eredményéhez.”
A hitelrontásra is alkalmas kritikára Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont vezetője kommentben reagált Török bejegyzése alá: „A kormány régóta dolgozik a török–magyar barátságon és láthatóan a Török–Magyar barátság létre is jött…
Török Gábor ugyanis csak a Tisza Párt és a hozzá közelállók véleményét ismétli akkor, amikor ismételten kételyt ébreszt a Tisza Párt állítólagos vezetését cáfoló Nézőpont-kutatással kapcsolatban. S mivel az igazság pillanata messze van még (16 hónap), szeretném Török Gábor figyelmét felhívni a közleményünkből is kiolvasható tényre: a teljes népességben a Fidesz-előny nagyobb arányú, mint a »legvalószínűbb listás eredmény« adatunknál, tehát nem trükközünk senki javára a számokkal.
A hibát és csúsztatást szerintem máshol kellene keresni (vö. manipulációs kerekasztal)! A Nézőpont-kutatás nemcsak pontos, hanem a valóságos helyzethez is ez a legközelebbi, mert a 2026 áprilisában várható eredményről és nem csak a törzsszavazók (=biztos szavazó pártválasztók) állítólagos pártpreferenciájáról szól” – olvasható Mráz válaszában.
Török Gábor korábban többször nyilatkozott a Tisza Párt előretörését vizionáló közvélemény-kutatások kapcsán, legutóbb november végén, amikor a Medián tiuzenegy százalékpontos előnyt mért Magyar Péter pártja javára. Az elemző a 24 Extra Törökülés című podcastjában az elefánt, vagyis a Fidesz és a kisegér – a Tisza Párt – vetélkedéséről beszélt.
„Az elefánt hatalmas, azt érezzük, hogy bármikor ráléphet szegény kisegérre, és el is fogja tudni söpörni, mert minden az övé. Ugyanakkor sokkal nehézkesebben mozog, ugyanolyan súlyos, mint a gazdasági problémák” – fogalmazott.
Egy bő hónappal korábban még ugyan óvatosabban, de szintén legitimálta „szakmai” véleményével az első olyan felmérést, amely Magyar Péterék előnyét mutatták.
Emlékezetes, hogy éppen az 1956-os forradalom évfordulójára időzítve hozták nyilvánosságra a Partizán megbízásából a 21 Kutatóközpont által készített közvélemény-kutatást, amelyből kiderült, hogy hibahatáron belüli különbséggel, de egy hajszállal már vezet a Tisza (42 százalék) a Fidesz (40 százalék) előtt a választásukat biztosra ígérő, pártot választani tudó szavazók között. Török Gábor akkori Facebook-posztjában azt hangsúlyozta, hogy „mindenkinek igaza van, aki szakmai fenntartásokkal él, hiszen valóban hibahatáron belüli a különbség, és valóban jobb kiindulópont két választás között a teljes népességre vonatkozó adat.”
Sőt, azt is elismerte, hogy a közvélemény-kutatások nemcsak megmutatják a politikai valóságot, de bizony időnként alakítják is azt.
Ugyanakkor a Tisza erősödését egyértelműnek nevezte a posztban a politikai elemző, ezért szerinte várható volt, hogy előbb-utóbb lesz olyan eredmény, amely a Magyar Péterék vezetését interpretálja. „Ennek pedig politikai jelentősége van, befolyásolja a választók döntéseit, de még inkább a politikai szereplők gondolkodását, viselkedését” – fejtette ki.