Erdő Péter bíboros, prímás december 25-én az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét. Homíliájában arról beszélt, hogy karácsony ünnepe egyszerre Isten végtelen nagyságának megnyilatkozása, az egész világmindenséget és világtörténelmet magában foglaló tervének felvillanása, ugyanakkor saját gyengeségünk és saját méltóságunk kinyilatkoztatása is.
A bíboros rámutatott: Karácsony azért örömünnep, mert belehelyezi az embert az isteni élet kapcsolatrendszerébe.
Erdő Péter karácsonyi igehirdetésében többek között elmondta:
Az emberi szó az ember gondolkodásából fakad. Elképzelésünket, tervünket megfogalmazzuk magunknak, hogy aztán valóra válthassuk. Épületeket tervezünk, szerződéseket fogalmazunk, parancsokat és kéréseket mondunk ki, üdvözöljük egymást. Az eszme, a gondolat, a lelkünkben élő, sőt akár a kimondott szó még nem azonos az elvégzett cselekedettel. Szóval először van meg lelkünkben az eszme, a terv, a szó, és csak azután válik látható cselekedetté, művé, alkotássá.
A Teremtés könyvében azt olvassuk, „mondotta Isten, hogy legyen … és lett”. Lett az ég és a föld, vagyis a világmindenség, és lett az ember, és elkezdődött a történelem. Mindez a Fiú, az Ige által lett. Ahogyan Szent János mondja: „Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett.” Bár a teremtett világ a teljes Szentháromság alkotása, az Igének mégis különleges szerepe van a teremtésben. De Isten szeretetének terve, a roppant isteni elképzelés nem merül ki az anyagvilág megteremtésében, az Ige által lettek az angyalok is: minden látható és láthatatlan létező. Általa lett az ember is, és általa zajlik az emberiség üdvösségének története egészen az idők végéig, amikor Isten majd Krisztusban, mint főben foglal össze mindent.
Tehát az Isten örök elgondolása és örök Igéje magában hordozza üdvösségünk tervét.
Ezért örömhír, ezért evangélium Krisztus születésének jó híre. Mert az Ige testté lett, a második Isteni Személy, a teremtés és megváltás isteni tervét hordozó Ige emberré lett. Isten szeretetének ez a megnyilvánulása szinte felfoghatatlan a számunkra. Nem csupán végtelenül hatalmas alkotó, irányító, tervező a mi Istenünk, hanem úgy szeret minket, hogy szolidaritást vállal velünk, hogy értünk emberré lesz. Azért lett Isten emberré, hogy életünk legyen és bőségben legyen, hogy utat nyisson számunkra az örök boldogság, az üdvösség felé
– hangsúlyozta a bíboros.
Erdő Péter hozzátette: elénk jön tehát Isten, mint a tékozló fiú példabeszédében az édesapa a hazatérőben levő kisebbik fia elé, hogy azután magához öleljen, és a saját házába, a saját örök életének teljességébe emeljen minket.
A karácsony ünnepe tehát egyszerre az Isten végtelen nagyságának megnyilatkozása, az egész világmindenséget és világtörténelmet magában foglaló tervének felvillanása, és ugyanakkor a saját gyengeségünk és a saját méltóságunk kinyilatkoztatása is.
Hiszen különös lények lehetünk mi, emberek, ha Isten magára veszi természetünket, hogy a saját életének gazdagságába hívjon minket. Istentől kell megtanulnunk azt is, hogy ki az ember. Jézus személye nyilatkoztatja ki számunkra az ember igazi mivoltát és hivatását. Ezért igazán örömünnep a karácsony, mert belehelyezi az embert az isteni élet kapcsolatrendszerébe. Rádöbbent minket minden egyes ember és az egész emberiség életének értelmére és értékére – idézte a bíboros homíliáját a Kurír.
