A kutatás nem lehet öncélú – jó irányba haladnak az NKE fejlesztései

Emiatt is tanulna egyre több fiatal az egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán.

Forrás: honvedelem.hu

Fotó: Honvédelem.hu

Közös kutatás

A Neumann János-program fókuszában az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. Az NKE, illetve a HHK is részt vesz a programban, 

műszaki területen több civil egyetemmel is vannak közös projektjeik,

sőt közös képzésük is.

Sajnos egyetlen egyetemnek sincs olyan anyagi erőforrása, hogy minden területen rendelkezzen laborral, kutatóval, szoftverrel. Így együtt kell dolgoznunk, és ez az együttműködési hálózat mára már nagyon kiterjedt

– mondja a fejlesztési osztályvezető.

A kar tagja több hazai és nemzetközi konzorciumnak, amelyeknek más hazai és külföldi egyetemek, gazdasági szereplők is a tagjai. A civil cégek számára kiváltképp hasznos, hogy az itt folyó oktatás, kiképzés során az eszközeiket akár szélsőséges viszonyok között is tesztelni tudják. A karnak pedig azért jó az együttműködés, mert ezek az eszközök a legújabb, legkorszerűbb technológiát képviselik, a fiatalok számára érdekesek és további motivációt jelentenek.

Kutatási irányok

Az intézményfejlesztési tervben meghatározták azokat a stratégiai irányokat, amelyek mentén haladniuk kell, ezek pedig egybeesnek a Magyar Honvédség fejlesztési irányaival.

Szoros kapcsolatban vagyunk a Honvédelmi Minisztérium illetékes szakembereivel és a Honvéd Vezérkar felelős vezetőivel. Ők határozták meg, mely irányokat kell követnünk

– hangsúlyozta Tircsi Hajnal. Majd ismertette: ezek a digitalizáció, az XR-, VR-képességek fejlesztése, az additív gyártástechnológia, a kibervédelem és a drónképességgel összefüggő területek.

A fejlesztési osztályvezető szerint ez az együttműködés jó irányba halad, mert a kutatás sosem lehet öncélú.

Vannak a karon kimondottan elméleti jellegű kutatások is a hadijog, a vezetéselmélet vagy a hadtörténelem területén, ám eredményeiket a gyakorlatban is alkalmazni tudják, és vonzerőt jelentenek a terület iránt érdeklődő fiataloknak is. Erre jó példa Lippai Péter dandártábornok saját kutatási témája. Doktori értekezésében egy második világháborús példán keresztül mutatta be azt a vezetéselméleti szemléletet, amelyet most honosít meg a Magyar Honvédség. 

De ma már azt kutatja, hogyan lehet ezt a küldetésorientált vezetést mesterséges intelligenciával támogatni.

Lippai Péter dandártábornok és Tircsi Hajnal fejlesztési osztályvezető Fotó: Honvédelem.hu

A kutatás és a fejlesztés hasznosul

A HHK-n folyó kutatások az oktatást és a kiképzést is segítik. Ilyen a VR-alapú harcászati szimulátor is, ami nemcsak élményszerűvé teszi a tanulást, hanem hatékonyabbá is, rövidebb idő alatt lehet magasabb szintű felkészültséget elérni.

A dróntechnológiában szintén rengeteg alkalmazási terület van a híradástechnikától, a felderítésen át, a mesterséges intelligencia alkalmazásáig.

– Ezen a területen kiemelném a reptéri kutatásainkat. Szolnokon a kollégák együttműködésben egy céggel olyan 3D szimulátort fejlesztettek, ami egyben mutatja a repülésirányítóknak a repülők és a nagy drónok mozgását, így azokat együtt lehet irányítani. Ezzel nemcsak a repülésirányítókat lehet megtanítani a kétféle jármű együttes irányítására, hanem a kollégák az ilyen integrált repterek működtetési szabályozását is kidolgozzák. Ilyen szabályozás ugyanis még nincs sem Magyarországon, sem európai szinten – ismertette a fejlesztési osztályvezető.

Tehát nálunk nem öncélú a kutatás, a legfontosabb, hogy a Magyar Honvédség mely területeken vár tőlünk eredményeket

– hangsúlyozza a dékán.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Honvédelem.hu)