Egyre több végzős középiskolás tervezi, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (NKE HHK) tanul tovább. Ennek egyik oka az, hogy a karon számos olyan kutatási terület van ahol az itteni laborok nyújtják hazánkban az egyik legmagasabb szintű oktatást. A kiterjesztett, illetve virtuális valóság (XR/VR), a dróntechnológia, az additív gyártástechnológia, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia kutatása és gyakorlati alkalmazása csak néhány azon témák közül, amelyek katonai és civil felhasználásával is foglalkozhatnak itt a jövő szakemberei – írja a Honvédelem.hu.
Az NKE nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló felsőoktatási intézmény, hisz a rendészeti és a honvédtisztképzés, a közigazgatás hazai és nemzetközi szakembereinek, valamint víztudományi mérnökeinek képzése is egy egyetemen, sok területen összefonódva zajlik.
– Az itt folyó kutatás-fejlesztési, illetve innovációs projektek nem csak a honvédelem érdekeit szolgálják, az eredményeket több területen lehet alkalmazni. De a konkrét eredményeken túl egyfajta motivációs tényező is a leendő hallgatóknak, hogy be tudjuk őket vonni ezekbe a projektekbe – mondja dr. Lippai Péter dandártábornok, a kar dékánja.
A kutatás fontos
A HHK oktatói nem csak tanítanak, hanem emellett mellett különböző kutatási projektekkel is foglalkozhatnak. Ez a párosítás azért szerencsés, mert oktatóként ismerik a honvéd tisztjelöltek képességeit, és célirányosan, az érdeklődési körüknek megfelelő kutatásokba is be tudják őket vonni.
– A hallgatókat körbevezettük az itt található laborokban, megmutattuk, hogy milyen eszközeink vannak, milyen kutatásokat folytatunk, és erre épülve ők egyénileg vagy csapatban kidolgozhattak projektötleteket. Díjaztuk a legjobbakat, és ebből is indulunk tovább:
ami megvalósítható, azt felvettük, felvesszük a projektjeink közé, másokat pedig igyekszünk továbbfejleszteni
– mondta dr. Tircsi Hajnal fejlesztési osztályvezető.
– Akkor sincs azonban veszve minden, ha egy hallgatót egészen speciális terület érdekel. A kar szakemberei segítenek megtalálni, hogy az a kutatási terület hogyan illeszthető be a HHK vagy az egyetem többi karán folyó kutatásai közé.
Közös kutatás
A Neumann János-program fókuszában az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. Az NKE, illetve a HHK is részt vesz a programban,
műszaki területen több civil egyetemmel is vannak közös projektjeik,
sőt közös képzésük is.
Sajnos egyetlen egyetemnek sincs olyan anyagi erőforrása, hogy minden területen rendelkezzen laborral, kutatóval, szoftverrel. Így együtt kell dolgoznunk, és ez az együttműködési hálózat mára már nagyon kiterjedt
– mondja a fejlesztési osztályvezető.
A kar tagja több hazai és nemzetközi konzorciumnak, amelyeknek más hazai és külföldi egyetemek, gazdasági szereplők is a tagjai. A civil cégek számára kiváltképp hasznos, hogy az itt folyó oktatás, kiképzés során az eszközeiket akár szélsőséges viszonyok között is tesztelni tudják. A karnak pedig azért jó az együttműködés, mert ezek az eszközök a legújabb, legkorszerűbb technológiát képviselik, a fiatalok számára érdekesek és további motivációt jelentenek.
Kutatási irányok
Az intézményfejlesztési tervben meghatározták azokat a stratégiai irányokat, amelyek mentén haladniuk kell, ezek pedig egybeesnek a Magyar Honvédség fejlesztési irányaival.
Szoros kapcsolatban vagyunk a Honvédelmi Minisztérium illetékes szakembereivel és a Honvéd Vezérkar felelős vezetőivel. Ők határozták meg, mely irányokat kell követnünk
– hangsúlyozta Tircsi Hajnal. Majd ismertette: ezek a digitalizáció, az XR-, VR-képességek fejlesztése, az additív gyártástechnológia, a kibervédelem és a drónképességgel összefüggő területek.
A fejlesztési osztályvezető szerint ez az együttműködés jó irányba halad, mert a kutatás sosem lehet öncélú.
Vannak a karon kimondottan elméleti jellegű kutatások is a hadijog, a vezetéselmélet vagy a hadtörténelem területén, ám eredményeiket a gyakorlatban is alkalmazni tudják, és vonzerőt jelentenek a terület iránt érdeklődő fiataloknak is. Erre jó példa Lippai Péter dandártábornok saját kutatási témája. Doktori értekezésében egy második világháborús példán keresztül mutatta be azt a vezetéselméleti szemléletet, amelyet most honosít meg a Magyar Honvédség.
De ma már azt kutatja, hogyan lehet ezt a küldetésorientált vezetést mesterséges intelligenciával támogatni.
A kutatás és a fejlesztés hasznosul
A HHK-n folyó kutatások az oktatást és a kiképzést is segítik. Ilyen a VR-alapú harcászati szimulátor is, ami nemcsak élményszerűvé teszi a tanulást, hanem hatékonyabbá is, rövidebb idő alatt lehet magasabb szintű felkészültséget elérni.
A dróntechnológiában szintén rengeteg alkalmazási terület van a híradástechnikától, a felderítésen át, a mesterséges intelligencia alkalmazásáig.
– Ezen a területen kiemelném a reptéri kutatásainkat. Szolnokon a kollégák együttműködésben egy céggel olyan 3D szimulátort fejlesztettek, ami egyben mutatja a repülésirányítóknak a repülők és a nagy drónok mozgását, így azokat együtt lehet irányítani. Ezzel nemcsak a repülésirányítókat lehet megtanítani a kétféle jármű együttes irányítására, hanem a kollégák az ilyen integrált repterek működtetési szabályozását is kidolgozzák. Ilyen szabályozás ugyanis még nincs sem Magyarországon, sem európai szinten – ismertette a fejlesztési osztályvezető.
Tehát nálunk nem öncélú a kutatás, a legfontosabb, hogy a Magyar Honvédség mely területeken vár tőlünk eredményeket
– hangsúlyozza a dékán.
