– Reményeink szerint a 2025-ös év már a béke éve lesz, az Egyesült Államokban pedig a Trump-adminisztráció új gazdaság- és társadalompolitikát hoz, amely a magyar kormányéhoz erősen hasonlatos. Most a külső és a belső folyamatok is kedvező irányt vettek. Öt nehéz év után most már csak a jó következhet – mondta Lentner Csaba közgazdászprofesszor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára, akit Orbán Viktor hétvégi bejelentéseivel kapcsolatban kérdeztünk.
Mint ismert, Magyarország miniszterelnöke hétvégi, évértékelő beszédében bejelentette: a kormány áfa-visszatérítést vezet be egyes alapvető élelmiszerek esetében a nyugdíjasok számára. Azt is mondta, hogy a gyerekek után járó adókedvezményt két lépésben megduplázzák, és bevezetik a két- és háromgyermekes anyák teljes jövedelemadó-mentességét. A háromgyerekes anyák teljes szja-mentessége 200-250 ezer főt érint és kétszázmilliárd forintos költségvetési kiadást jelent 2026-ra. A négygyerekes anyák már meglévő kedvezménye 65-70 ezer főt érint, ötvenmilliárd forintos költségvetési vonzattal. A kétgyermekes anyák jövedelemadó-mentessége több százezer embert érint majd 2029-ig.
- A háromgyermekes anyák már idén októbertől élvezhetik az adómentességet,
- a kétgyermekesek számára pedig fokozatosan vezetik be: 2026-tól a 40 év alatti édesanyák,
- 2027-től a 40 és 50 év közöttiek,
- 2028-tól az 50 és 60 közöttiek,
- 2029-től pedig a 60 év felettiek is csatlakoznak a kedvezményezettek köréhez.
– Indokolt, hogy a kormány a gyermekvállalás szempontjából a legaktívabb korosztállyal, a 40 év alatti nők körében kezdje meg a személyijövedelemadó-mentesség bevezetését.
Ám ennek további oka, hogy ebben a korosztályi körben van a legnagyobb szükség a többletjuttatásokra, itt van a legtöbb igazán kiskorú gyermek
– magyarázta lapunknak a közgazdászprofesszor. Az NKE tanára elmondta: a lépcsőzetesség próbál igazodni a gazdaság, a költségvetés teherbíró képességéhez.
Kereskedők és a többletpénz: mit tehet a kormány a visszaélések ellen?
Kérdésünkre a szakértő rámutatott arra is: felmerül a nemkívánatos lehetőségek körében, hogy az adóvisszatérítést a munkáltatók nem kalkulálják bele az édesanyák munkabérébe. Úgy véli azonban, hogy a fokozatosan
újra erősödő magyar piacgazdaságban az állami beavatkozásnak, ellenőrzésnek akár a munkaerőpiacon is kiemelt jelentősége lesz a jövőben.
Tehát nem lesz elég a kormányzati jó szándék a csed, a gyed és a gyermekes édesanyák adómentességének megadásában a munkaerőpiacot fokozottabban kell ellenőrizni, ahogy a nemzetközi élelmiszerláncokat is, hogy ne éljenek vissza a helyzetükkel. Vagyis ne kalkulálhassák be a munkabérbe az állami többletkedvezményeket, az emelkedő állami szubvenciókat pedig az élelmiszerárak emelésével ne csapolják meg.
A gazdaság újraindítására pozitív felhúzó hatást kell, hogy gyakoroljon a kiáramló, illetve átengedett források tömege.
A kormány által biztosított többletjövedelem, ha annak sikerül a reálértékét is megőrizni, nemcsak a termelésre és a szolgáltató szektorra fog pozitív felhúzó hatást gyakorolni, hanem a családok életminőségére, életszínvonalára is. Most a feladat az, hogy a többletpénzt ne tudják a kereskedők lecsapolni. Olyan időket élünk, amikor nem elég a pénzt odaadni a háztartásoknak, a vásárlóérték megőrzésében is közre kell működnie a kormánynak – részletezte.
Új időszámítás jöhet
Lentner Csaba közgazdászprofesszor szerint a gyermekvállalás elsősorban érzelmi kérdés, de az erre való hajlandóság feltételeinek megteremtése, főleg a gyermekek felnevelése jelentős anyagi kiadásokat is jelent.
A kormány a rendelkezésére álló eszközökkel próbál segíteni. És nem eredménytelenül.
2010 óta az egyre bővülő adókedvezmények és a csok hatására emelkedtek a születési számok. Ám a Covid-járvány, az orosz–ukrán háború által előidézett energiaválság, majd Brüsszel hazánkat is rosszul érintő szankciós politikája, az uniós támogatások visszatartása elbizonytalanította a magyar családokat, a gyermekvállaláshoz elengedhetetlen pozitív jövőkép bizony csorbult. Ennek azonban most vége szakadhat az NKE oktatója szerint.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
