A Magyar Bírói Egyesület egy újabb egykori politikust vetett be a legutóbbi bírói demonstráción Baka András személyében, aki a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként vált ismertté és ennek is szerepe lehetett abban, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírói tisztségére jelölték és meg is választották – írja a Tűzfalcsoport közösségi oldalán.
Jó ötletnek bizonyult, hogy a demonstráción megtiltották a talár viselését, mivel hamar kiderült volna, hogy a bírói karnak a töredéke vett csak részt,
a helyszínen azonban volt ételfutár, szépkorú nyugdíjas, de még a magyar kormány Izrael állam önvédelmi jogát elismerő politikáját kifigurázó emberek is – mutattak rá.
Baka András pert indított a magyar állam ellen egykori munkahelyén, az Emberi Jogok Európai Bíróságán és ezt a pert meg is nyerte. Persze öröme nem lehetett teljes, hiszen az általa követelt hatalmas összegnek csak a töredékét ítélték meg.
Baka András tehát sértett ember, így nem csoda, hogy a demonstráción bírálta beszédében a jelenlegi kormányt.
Bár nem ment olyan messzire, mint a bírói demonstráció egyik szónoka, de ő is a bírák szabad véleménynyilvánításáról szónokolt és kijelentette, hogy „a kormányzat erőből viszi át akaratát az Alkotmánybíróság segítségével”. Tehát az Alkotmánybíróságot a kormány politikai eszközének minősítette – ismertették.
Nyilván nem esett jól Bakának, hogy egykori párttársa, Sólyom László által megálmodott Alkotmánybíróság hatáskörét a 2010-ben bekövetkezett politikai fordulat után átalakították és a bírák jelölésében is változás következett be.
– vélekedtek. A Fidesz élt az alkotmányozó többség adta lehetőséggel és az alaptörvény szellemében módosítottak az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó jogszabályokat, mivel a rendszerváltást követően a Sólyom László vezette testület jelentős hatalomra tett szert – mutattak rá.
Joggal tehető fel a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének csak a Sólyom László nevével fémjelzett modellje fogadható el jogállami megoldásként – írtak, aztán meg is válaszolták: Ez téves elképzelés. Európában van olyan demokratikus ország, amelynek nincs hivatalosan alkotmánya. A holland alkotmány tiltja alkotmánybíróság létrehozását. Finnországban pedig a parlament egyik bizottsága foglalkozik ilyen ügyekkel.
Kimondhatjuk tehát, hogy a jogállam alapfeltételei között nem szerepel az ilyen jellegű testület léte
– mutattak rá.
Baka András állásfoglalása sokak szerint méltatlan egy volt főbíróhoz, és a nemzetközi példák igazolják, hogy nincs alapja a kijelentésnek
– hangsúlyozták. Hozzátették: mivel a magyar Alkotmánybíróság ügyeinek 98 százaléka bírósági döntések alkotmányossági vizsgálatában merül ki, a Baka által említett politikai végrehajtó szerep értelmezhetetlen.
