A rendszerváltást követően alapvető követelése volt a demokratikus erőknek a bírói függetlenség, hiszen Magyarországon az orosz megszállást követően a bíróságok a kommunista hatalom megszilárdításán dolgoztak – emlékeztet a Tűzfalcsoport. Több százezer koncepciós pert indítottak 1948-at követően, amelyek közül sok halálos ítélettel zárult. Az 1956-os forradalom után több mint 26 ezer büntetőeljárást indítottak és több száz halálos ítéletet hajtottak végre.
Bár a Kádár-rendszerben enyhült a bíróságokra nehezedő nyomás, de a Legfelsőbb Bíróságon egészen a rendszerváltásig olyan bírósági ítéleteket hoztak, amelyek politikai utasításra születtek.
Egészen 1988-ig a legfelsőbb bírák kinevezése a kommunista párt hatásköri listáján szerepelt, tehát Kádár János, Apró Antal, Nemes Dezső és Aczél György támogatása nélkül senki sem kerülhetett bíróként a Legfelsőbb Bíróságra.
A rendszerváltás után a kommunista gyökerű alkotmányba módosítással bekerült az a szabály, hogy a bíró politikai tevékenységet nem folytathat, és még az újonnan alakult demokratikus pártoknak sem lehettek a tagjai. A rendszerváltás előtt ugyanis az alsó fokú bíróságról elsősorban azok léphettek felsőbb szintre, akik beléptek a kommunista pártba.
A rendszerváltás óta eltelt időben nem volt sem közvetlen, sem közvetett befolyás a bírák ítélkező tevékenységére.
Bár néhány bíróról kiderült politikai hovatartozása, de ezek elszigetelt jelenségek maradtak. Emlékezetes Sándor Zsuzsa fővárosi bíró esete, aki a Magyar Helsinki Bizottság arca lett, és 2010 után nyíltan kimondta egy televíziós riportban, hogy a cél a Fidesz nemzeti kormányának megbuktatása.
A Fidesz–KDNP kormányra kerülése után a baloldali nemzetközi erők egyre fontosabbnak érezték a magyar bíróságok feletti politikai hatalom megszerzésének jelentőségét.
Ezeknek a kormány leváltását célzó erőknek hasznára vált, hogy az akkor új önigazgatási testület, az Országos Bírósági Tanács néhány tagja hajlandó volt kapcsolatot teremteni velük. A Tűzfalcsoport információi szerint a bírák látogatása David Pressman nagykövetnél csak a jéghegy csúcsa volt. A kapcsolatfelvételre más módon is sor kerülhetett, és ez már hazánk szuverenitását is érintő kérdés lehet.
Az Országos Bírói Hivatal székháza előtti korábbi tüntetésen a zömmel fiatal bírák és bírósági dolgozók között feltűnt Bárándy Péter egykori szocialista miniszter is. Ezt követően az egyik bírói egyesület, illetve néhány bíró által tett nyilatkozat fokozta a bérrel kapcsolatos – kétségtelenül meglévő – elégedetlenséget. De az Amnesty International plakátja is a bírák által folytatott harc támogatására hergelt.
Ilyen előzmények után lehet érdemes figyelni a február 22-re tervezett bírói demonstráció politikai hátterét.
Magyar Péter többször hivatkozott arra, hogy anyja befolyásos bírósági vezető volt, így ez jelentheti azt, hogy az új baloldal is beszállt a politikai küzdelembe. Ezt támasztja alá Magyar Péter kedden a Partizánnak adott interjúja is.
Az ellenséges nemzetközi szervezetek, a most megbukott amerikai kormányzat, a Soros György által pénzelt szervezetek és újságírók, valamint az új és régi baloldal azt sulykolja, hogy a magyar bíróságok nem függetlenek.
Ennek az aknamunkának egyik legsúlyosabb következménye, hogy Magyarország az őt megillető uniós forrásokhoz jelentős részben azért nem jut hozzá, mert kétségbe vonják Brüsszelben a bírói függetlenséget.
Ezzel szemben tény, hogy a rendszerváltás óta egyetlen olyan bizonyított eset sem volt arra, hogy a bíróságok politikai utasításra hoztak volna ítéletet.
Ha a reális képet szeretnénk látni, akkor azt kell vizsgálni, hogy a bírói demonstrációhoz milyen bel- és külföldi politikai erők csatlakoznak, a bírói egyesületek elfogadják vagy elutasítják az esetlegesen felajánlott közreműködést. Azt is figyelembe kell venni, hogy a választások előtti évben milyen politikai hatást vált ki a bírák fellépése, és hogyan viszonyul ehhez a nemzeti kormánnyal szemben ellenségesen fellépő brüsszeli vezetés.
Tekintettel arra, hogy a kormány és az illetékes bírósági vezetők és testületek között létrejött érvényes megállapodás már fontos eredményeket hozott a bírák magasabb illetményéért folytatott küzdelmében, ezért ezt talán az ellenséges nemzetközi és hazai erők, különösen a Soros György által pénzelt szervezetek nem tudják majd politikai célra felhasználni.
