Mi lehet az a ritka és halálos kór, ami bejutott Gene Hackmanék otthonába haláluk előtt?

A szörnyű tünetekkel járó fertőzés Magyarországon is felütötte már a fejét.

Betsy Arakawa és Gene Hackman Forrás: Variety Facebook-oldala

Azt már tudni lehet, hogy miben halt meg Gene Hackman és felesége, Betsy Arakawa. A színészlegenda az új-mexikói hatóság szerint szívbetegségben, míg felesége az igen ritka, de annál veszélyesebb hantavírus miatt hunyt el. 

A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla, hogy az új-mexikói nyomozóhatóság arra a következtetésre jutott, hogy Gene Hackman felesége, Betsy Arakawa valószínűleg február 11-én, míg az előrehaladott Alzheimer-kórban is szenvedő 95 éves színész február 18-án halt meg. A seriff beszámolója szerint Betsy Arakawa holtteste egy hétig a házban volt, míg Gene Hackman ugyanabban a házban élt egy héttel későbbi haláláig. 

A nyomozók azonban világossá tették, hogy Gene Hackman rossz egészségi állapotban volt, és az Alzheimer-kór megmagyarázhatja, hogy miért nem hívta a hatóságokat.

Holttestüket egy jóléti ellenőrzést végző helyi biztonsági őr fedezte fel.

A hantavírus

Amíg a szív-ér rendszeri problémákból adódó halálesetek mondhatni „mindennaposak” lehetnek a világunkban, 

addig a hantavírus egy nem mindennapi, ritka és ijesztő tünetekkel járó betegség, amely könnyen a fertőzött halálához vezethet. 

Azonban mivel ritka betegség és elkapni sem egyszerű, ezért sokak számára lehet ismeretlen ez a kór.

A hantavírusnak, vagyis a haemorrhagiás láznak két nagy csoportja van. Az egyik válfaját ENSZ-katonák hozták be Európába, akik a koreai háborúban teljesítettek szolgálatot. Ez egy olyan bevérzésekkel és magas lázzal járó betegség, amely rágcsálók által terjed, és egyes esetekben halál is lehet a vége. A rágcsálók tünetmentesen hordozhatják a vírust, amely az állatok szervezetéből akár a teljes életük alatt ürülhet a vizeleten vagy az ürüléken keresztül. 

Az ember úgy fertőződhet meg, hogy a párolgó vizeletet vagy a megszáradt ürülék darabkáit belélegzi, esetleg ezek rákerülnek az elfogyasztott ételre.

Ez utóbbi eset háborús övezetekben könnyen előfordulhat, de kisebb eséllyel akár harapás útján is el lehet kapni.

„Ez a betegség leginkább háborús viszonyok között terjed, mert olyankor az élelmet nem lehet teljes mértékben megvédeni a rágcsálóktól, hogy az ne szennyeződjön. A délszláv háború idején több eset is előfordult” – mondta el a Metropolnak dr. Rusvai Miklós állatorvos és vírusszakértő.

A betegség másik változata a krími-kongói vérzéses láz, ami a Krím félszigettől Ukrajnán keresztül egészen az egyenlítőig egy sávban fordul elő. Ezt a kórokozót kullancsok hordozzák, ilyen kullancsot pedig már találtak hazánkban is, azonban magát a fertőzést nem. A legközelebb Magyarországhoz a Balkánon mutatták ki ennek a fertőzésnek a jelét.

Mennyire kell félni?

Magyarországon egyáltalán nem elterjedt ez a betegség, évente legfeljebb néhány embert érint. A legutóbbi esetben – tavaly ősszel – egy idős Veszprém vármegyei nő kapta el a betegséget. 

Legnagyobb eséllyel természetjárók, kirándulók, mezőgazdasági munkások és katonák kaphatják el a vírust, ugyanis nekik van a legnagyobb esélyük fertőzött állatokkal találkozni.

A betegség tünetei meglehetősen ijesztőek:

magas láz, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hányinger és gyomorfájdalom, gyengeség, kipirult arc, vörös szem és torok, valamint egyéb influenzaszerű tünetek. A fertőzés érintheti a májat és a vesét is. A halálozási aránya sem elhanyagolható.

Az emberről emberre való terjedés azonban gyakorlatilag kizárt.

Borítókép: Betsy Arakawa és Gene Hackman (Forrás: Facebook)