Veszélyes trend terjedt el a közösségi médiában, így verik át a fogyasztókat

Az internet és főleg a közösségi média vált a drogreklámozás és -kereskedelem melegágyává az utóbbi években – írta Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. Mint a szakember hangsúlyozta, a drogtermékek marketingnyelvezete arra utalhat, hogy olyan vegyületekről van szó, amelyek jogi szürkezónában helyezkednek el, a fogyasztók számára azonban pszichoaktív élményt nyújtanak. Hozzátette, a kábítószer-hirdetések ellenőrzése nehézségekbe ütközik, mert a platformok tartalom-moderációs rendszerei nem mindig képesek megfelelően azonosítani és letiltani ezeket a bejegyzéseket.

Online drogkereskedelem és szervezett bűnözés

A közösségi médián keresztül történő drogkereskedelem és a szervezett bűnözés kapcsolata szintén aggasztó jelenség. Az Europol jelentései szerint az online kokainpiac az elmúlt évtizedben több mint 400 százalékkal, vagyis a négyszeresére nőtt, és a közösségi média kulcsszerepet játszik az új ügyfelek bevonzásában. 

Az ilyen típusú hirdetések ellenőrzése nehézségekbe ütközik, mert a platformok tartalommoderációs rendszerei nem mindig képesek megfelelően azonosítani és letiltani ezeket a bejegyzéseket.

Gyakran rejtett utalásokkal vagy eufemisztikus nyelvezettel kerülnek ki a reklámok, így a tiltásokat megkerülve továbbra is elérhetők maradnak a fogyasztók számára. Ennek eredményeként az internetes drogpiacok egyre professzionálisabbá válnak, és kihasználják a globális hálózatok lehetőségeit – mutatott rá Téglásy Kristóf.

Szabályozási kihívások és jogi hiányosságok

A DKI stratégiai igazgatója arra is kitért, hogy a szabályozási keretek szempontjából az egyik legnagyobb kihívás, hogy az új pszichoaktív szerek olyan gyorsan terjednek, miközben a jogalkotás nem tud lépést tartani velük. Számos országban még mindig nem tisztázott, hogy bizonyos kannabinoidok vagy szintetikus anyagok milyen jogi besorolás alá esnek. Az ilyen jogi szürke zónák kihasználása lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy legális piacokként hirdessék meg termékeiket, miközben azok potenciálisan kockázatosak lehetnek a fogyasztók számára.

Emellett

a közösségimédia-platformok felelőssége is felmerül: bár bizonyos esetekben intézkednek az ilyen típusú hirdetések ellen, a jelenlegi moderációs mechanizmusok nem elég hatékonyak.

A nemzetközi együttműködés szintén elengedhetetlen, hiszen az online drogkereskedelem nem ismer határokat: egy cseh vagy holland székhelyű vállalat könnyen elérheti a magyar piacot is, kihasználva a jogi különbségeket.

Hogyan érdemes fellépni a droghirdetések ellen?

Az ilyen típusú reklámok terjedésének megfékezésére több intézkedés lenne szükséges. A szabályozóknak gyorsabban kellene reagálniuk az új pszichoaktív anyagok azonosítására és tiltólistára helyezésére, illetve a közösségimédia-vállalatoknak nagyobb felelősséget kellene vállalniuk az ilyen tartalmak szűrésében, hogy ne maradjanak hónapokig elérhetők. Kulcsfontosságú a fogyasztók megfelelő tájékoztatása: a drogok veszélyeiről szóló tudatosságnövelő kampányok segíthetnek csökkenteni az online drogreklámok vonzerejét. Ezenkívül a nemzetközi bűnüldöző szervek és a helyi hatóságok együttműködésén alapuló hatékonyabb fellépésre is szükség lenne – mutatott rá Téglásy Kristóf.

Borítókép: A fiatalkorúak vannak a legnagyobb veszélyben (Fotó: Europress/AFP)