Visszavezethető a halálbüntetés Magyarországon?

A közvélemény-kutatások szerint a halálbüntetés visszaállítására igény lenne, ugyanakkor számos nemzetközi szerződés akadályozza.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)

Hazánkban az elmúlt időszakban számos, különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságról számoltak be a lapok. A több esetben kiskorúak ellen elkövetett életellenes cselekedetek kapcsán rendre felmerül az igény különböző fórumokon a halálbüntetés visszaállítására. A büntetési formával kapcsolatban lapunk megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki elmondta, bár a társadalmi és politikai közbeszédben időről időre felmerül a kérdés – elsősorban a társadalom erkölcsét és igazságérzetét jogosan és mélyen sértő bűncselekményekkel összefüggésben –, így kizárni nem lehet teljesen egy, a világ több demokráciájában működő büntetőjogi intézmény alkalmazását. 

A halálbüntetés visszavezetése jogilag létező akadályokba ütközik. Egyrészt Magyarország alaptörvénye, valamint hazánk nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei is tiltják ezt a büntetési formát. Másrészt a demokratikus jogállamiság elvei is a büntetési rendszer humánus megközelítését részesítik előnyben, ami azt jelenti, hogy az igazságszolgáltatáson keresztül sem korlátozhatók korlátlanul az emberi jogok

– emelte ki ifj. Lomnici, majd elmondta, mindezek alapján egy esetleges visszaállítás a Magyarország részvételével működő nemzetközi szervezetekkel (pl. EU) súlyos konfliktushoz vezetne, veszélyeztetve akár hazánk tagságát is. A halálbüntetést ugyanis tiltja a Magyarország által ratifikált Emberi jogok európai egyezménye (EJEE). A dokumentum ugyan eredetileg még elismerte a halálbüntetést, de egy 2002-ben elfogadott kiegészítés már a halálbüntetés minden körülmények között történő eltörlésére kötelezi az aláíró államokat. 

Emellett pedig az Európai Unió Alapjogi chartája és az ENSZ Közgyűlése által elfogadott Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 6. cikke is tiltja a büntetési forma visszavezetését. 

Bár nem minősül jogszabálynak, de érdemes megemlíteni a 3/1990-es AB-határozatot, amelyben az Alkotmánybíróság részletesen értelmezte a halálbüntetés kérdését. A taláros testület érvelésében kifejtette, hogy az alkotmány által deklarált alapjogok lényeges tartalmának korlátozási tilalmát a – megszüntetést és ezzel egyidejűleg egy helyreállíthatatlan állapotot előidéző – halálbüntetés sérti, ezért alkotmányellenes

– fejtette ki ifj. Lomnici. Hozzátette, a halálbüntetés visszavezetése rendkívül bonyolult, és diplomáciailag, illetve politikailag is nehézkes folyamat lenne. Mindenekelőtt az alaptörvény – kétharmados parlamenti többséget igénylő – módosítására lenne szükség. Emellett fel kellene mondani a halálbüntetés tilalmát előíró azon nemzetközi szerződéseket, amelyekben Magyarország részes félként vesz részt. Végül pedig a halálbüntetést nem engedélyező nemzetközi szervezetekben (pl. Európa Tanács) való tagságunk kérdését is rendezni kellene. 

Magyarok a halálbüntetés mellett 

Mindezek ellenére a magyarok többsége a halálbüntetés visszavezetése mellett áll. A Policy Solutions 2018-as felmérése szerint a magyarok 54 százaléka támogatja a halálbüntetés visszaállítását. A kutatás emellett a kérdésben egyértelmű törésvonalat mutatott ki a politikailag aktívak, illetve a nem szavazók körében: míg az előbbi csoportban többségben vannak a kivégzést pártolók, addig utóbbiak a humanista álláspontot képviseli a többség. A Policy Solutions 2022-es felmérésében ugyanakkor már csak a megkérdezettek 50 százaléka támogatta a büntetési forma visszavezetését, míg 47 százalékuk elutasítja azt.