Sós Endre az intézményben tartott sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a helyszínen egy városi oázist szeretnének létrehozni, növényekkel és állatokkal.
A biodóm megnyitására korábban tervezett 20 milliárd forint most sem áll rendelkezésünkre, de mintegy 350 millióból meg tudjuk nyitni
– jelentette ki Sós Endre.
Kitért arra, hogy a biodóm a sok éven át tartó bizonytalanság után tavaly nyílt meg a nagyközönség előtt, és ezt követően mintegy százezer látogatót tudott vonzani néhány rendezvényén. Ezek közé tartozott a két fénydóm, a World Press Photo kiállítás, de fontos bevételt hozott, hogy hollywoodi filmprodukciót is forgattak itt. Elmondta, hogy idén a nemrég zárult őslénykiállítást másfél hónap alatt több mint 46 ezren látták.
Annak nem látjuk a realitását, hogy a beruházás egy-két éven belül befejeződhetne az eredeti terveknek megfelelően. Ugyanakkor azt gondoljuk, a biodóm megérett arra, hogy állandó jelleggel kinyissuk a nagyközönség előtt
– hangsúlyozta az igazgató.
Királyné Tamás Anikó, az állatkert gazdasági igazgatója elmondta: a biodóm tavalyi kiadásai mintegy 1,15 milliárd forintot tettek ki, a bevételek elérték a 710 millió forintot.
Sós Endre megjegyezte, hogy az eredeti tervek szerint nagy testű állatokat, orrszarvúkat, elefántokat, csimpánzokat is bemutatnának a biodómban, ennek kialakításához azonban jelenleg nem állnak rendelkezésre a struktúrák és a források.
Elmondta, hogy a biodóm korábbi „Miocén Magyarország” koncepciója átalakul, az ember előtti trópusi időszak helyett egy olyan világot mutatnának be a látogatóknak, amelyben az ember és a természet együtt tud élni.
A növények mellett az év végére a jelenleg a nagy szikla belsejében található állatbemutató kerülhet a biodóm 1,7 hektáros területére, elsősorban délkelet-ázsiai fajokkal. Az induló tervek között az akvárium is szerepelt, a szerkezetnek azonban a biodóm ügyének elhúzódása miatt időközben lejárt a garanciája. Az akvárium elvileg működőképes, de a beüzemelés hatalmas költségekkel jár, miközben az üzemben tartás is havi többmilliós tétel
– szögezte le Sós Endre.
A természetvédelmi és állategészségügyi igazgató kitért arra is, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly jó évet zárt: az 1 millió 120 ezer látogató az elmúlt húsz év egyik legjobb adata, miközben a szintén az intézményhez tartozó margitszigeti vadasparkban is 200 ezren voltak.
Sós Endre felidézte, hogy tavaly a jegesmedvék elköltöztek az állatkertből, helyükre egy 35 milliós fejlesztéssel barnamedvék érkeztek. Idén a szavannakifutót szeretné felújítani a Fővárosi Állat- és Növénykert, elsősorban az intézmény számára felajánlott személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékokból. Korszerűsítenék a kifutórendszer csapadékvíz-elvezető rendszerét, illetve felújítanák a kerítéseket is, amelyek elválasztják az állatokat a közönségtől.
A tervezett fejlesztéseknek köszönhetően az állatok tágasabb és komfortosabb helyet kapnak, a közönség ismét használatba veheti az etetőtornyot, ahonnan fejmagasságban ismerkedhet a zsiráfokkal. A 2008-ban létesült kifutót szélesszájú orrszarvúak, zsiráfok, mhorr gazellák, nyala antilopok, továbbá egy víziantilop, több koronásdaru, marabuk és mentett gólyák lakják.
Sós Endre elmondta, hogy az állatkert jelenlegi 730 fajával a 6. helyen áll a világ állatkertjei között. Az intézmény bruttó bevétele 2024-ben több mint 5,2 milliárd forint volt, ennek mintegy kétharmadát az állatkert termelte ki.
A Magyarországon is tapasztalt száj- és körömfájás súlyos problémája kapcsán az igazgató egy kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy az állatkertet jelenleg szerencsére nem érinti a fertőző betegség, ennek ellenére az állatsimogatót lezárták, illetve megtiltották az állatokkal való kontaktust, az etetést.
A sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a biodómban április 10-én nyílik és május 25-ig lesz látható az Art Aqua kiállítás, amely elsősorban képzőművészeti tárlat, de növényeket is bemutat.
Borítókép: a biodóm (Fotó: Kurucz Árpád)
