Új korszak kezdődhet a kábítószer és a drogdílerek üldözése terén Magyarországon 2025 tavaszán: a Horváth László kormánybiztos által benyújtott törvényjavaslat a jelenlegi szabályozás szigorítására irányul, különös tekintettel a dizájner drogokra, a fogyasztói eljárásokra és a megelőzés hatékonyságára – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI). Mint hangsúlyozták, a módosítás a társadalom védelmét helyezi középpontba, különösen a fiatalok körében tapasztalható növekvő droghasználat visszaszorítását célozva.
Szigorúbb törvényi fellépés a dizájnerdrogok ellen
A jelenlegi magyar drogpolitika sem nevezhető megengedőnek: a kábítószer-fogyasztás eddig is büntetendő volt, azonban különbséget tett a hagyományos kábítószerek és az új pszichoaktív anyagok (dizájnerdrogok) között. Utóbbiak használata eddig szabálysértésnek minősült, így enyhébb büntetési tételek vonatkoztak rájuk.
A 2025-ös törvényjavaslat radikális fordulatot hoz: ezek az anyagok is bekerülnének a büntetőjogi kategóriába, és a velük való visszaélés ugyanúgy szankcionálható lenne, mint a hagyományos szerek esetében.
Ez nem csupán technikai módosítás, hanem egyértelmű üzenet a társadalom számára, miszerint minden tudatmódosító szer fogyasztása súlyos következményekkel jár.
Csak az mehet elterelésre, aki feladja a drogdílert
Az elterelés rendszere is átalakul.
Míg korábban bárki, aki először vétett a törvény ellen, jogosult lehetett alternatív terápiára, addig az új javaslat szerint ez csak azokra vonatkozna, akik hajlandók együttműködni a hatóságokkal, és információt adni a kábítószerek forrásáról.
A cél ezzel nem a megfélemlítés, hanem a drogterjesztő hálózatok felderítése és felszámolásának megkönnyítése. További fontos elem a vagyonelkobzás intézményének bővítése.
A jövőben a hatóságok nemcsak készpénzt vagy eszközöket, hanem akár lakóingatlant vagy járművet is elkobozhatnának, amennyiben azok bizonyíthatóan köthetőek a drogbűnözéshez.
Emellett az alaptörvénybe is bekerülne a drogellenesség elve, ami példátlan szintű politikai és jogi elköteleződést jelent a kábítószermentes társadalom iránt.
Vegyes európai szabályozás
A magyar szabályozás szigorodása ellentétes tendenciát mutat sok nyugat-európai ország gyakorlatával, ahol a drogpolitika egyre inkább egészségügyi és szociális kérdésként jelenik meg.
- Portugália 2001-ben történelmet írt azzal, hogy dekriminalizálta a személyes használatra szánt kábítószereket. Ott a fogyasztókat nem bíróság, hanem egy háromtagú bizottság hallgatja meg, amely szociális és egészségügyi segítséget javasol, nem büntet.
- Hollandiában a cannabis fogyasztás bizonyos keretek között legális, az úgynevezett coffee shop rendszer révén. Bár a kemény drogokat tiltják, a fogyasztásért alig büntetnek, inkább a kereskedelemre összpontosítanak.
- Németországban hasonló a gyakorlat: bár technikailag tiltott, a kis mennyiségű birtoklást gyakran elnézik, különösen, ha első elkövetőről van szó, ráadásul 2024-ben dekriminalizálták a kannabiszt. Ezzel szemben
- Svédország következetesen képviseli a „zéró tolerancia” elvét, hasonlóan a magyar irányhoz. Ott már a szervezetben kimutatható drogszint is bűncselekmény lehet,
ugyanakkor a hangsúlyt inkább a terápiás programokra és a fiatalkorúak védelmére fektetik, nem a kereskedelem felszámolására.
Cél a magyar társadalom védelme
A magyar törvényjavaslat célja nem a büntetés öncélú szigorítása, hanem a társadalom védelme egy egyre súlyosbodó probléma ellen. A dizájner drogok olcsón és gyorsan hozzáférhetők, és különösen a fiatalok körében jelentenek óriási veszélyt, sok esetben már 12-14 éves korban megjelenik a használat. Ezek az anyagok gyakran ismeretlen összetételűek, így életveszélyesek lehetnek, és hosszú távú mentális problémákat is okozhatnak.
A javasolt szigorítások üzenete világos: Magyarország elkötelezett a gyermekek, fiatalok és a teljes társadalom védelme mellett.
A kriminalizálás, az elterelés újraszabályozása és a vagyonelkobzás mind azt a célt szolgálja, hogy a drogkereskedők ne találjanak biztonságos piacot az országban, a fogyasztás pedig ne váljon elfogadott viselkedéssé. Bár a nemzetközi trendek egy része enyhítésre törekszik, a magyar út inkább a megelőzésben és a kereskedelem teljes felszámolásában látja a megoldást. Ez hosszú távon hozzájárulhat egy tudatosabb, egészségesebb nemzedék neveléséhez, ahol a drogfogyasztás nem lehetőség, hanem veszély – fogalmazott a DKI.
