Lecsap a kormány a drogdílerekre, a fogyasztók is csak akkor úszhatják meg, ha feladják a terjesztőt

A kormány új javaslata szerint csak az válik jogosulttá az elterelésre, aki hajlandó együttműködni a hatóságokkal, és információt ad a kábítószerek forrásáról – hívta fel a figyelmet Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, céljuk a drogdílerek hálózatainak felderítése és felszámolásának megkönnyítése. Ezenkívül a jövőben a hatóságok nemcsak készpénzt vagy eszközöket, hanem akár lakóingatlant vagy járművet is elkobozhatnának, amennyiben azok bizonyíthatóan köthetők a drogbűnözéshez.

Vegyes európai szabályozás

A magyar szabályozás szigorodása ellentétes tendenciát mutat sok nyugat-európai ország gyakorlatával, ahol a drogpolitika egyre inkább egészségügyi és szociális kérdésként jelenik meg. 

• Portugália 2001-ben történelmet írt azzal, hogy dekriminalizálta a személyes használatra szánt kábítószereket. Ott a fogyasztókat nem bíróság, hanem egy háromtagú bizottság hallgatja meg, amely szociális és egészségügyi segítséget javasol, nem büntet.
• Hollandiában a cannabis fogyasztás bizonyos keretek között legális, az úgynevezett coffee shop rendszer révén. Bár a kemény drogokat tiltják, a fogyasztásért alig büntetnek, inkább a kereskedelemre összpontosítanak. 
• Németországban hasonló a gyakorlat: bár technikailag tiltott, a kis mennyiségű birtoklást gyakran elnézik, különösen, ha első elkövetőről van szó, ráadásul 2024-ben dekriminalizálták a kannabiszt. Ezzel szemben
• Svédország következetesen képviseli a „zéró tolerancia” elvét, hasonlóan a magyar irányhoz. Ott már a szervezetben kimutatható drogszint is bűncselekmény lehet, 

ugyanakkor a hangsúlyt inkább a terápiás programokra és a fiatalkorúak védelmére fektetik, nem a kereskedelem felszámolására.

Cél a magyar társadalom védelme

A magyar törvényjavaslat célja nem a büntetés öncélú szigorítása, hanem a társadalom védelme egy egyre súlyosbodó probléma ellen. A dizájner drogok olcsón és gyorsan hozzáférhetők, és különösen a fiatalok körében jelentenek óriási veszélyt, sok esetben már 12-14 éves korban megjelenik a használat. Ezek az anyagok gyakran ismeretlen összetételűek, így életveszélyesek lehetnek, és hosszú távú mentális problémákat is okozhatnak.

A javasolt szigorítások üzenete világos: Magyarország elkötelezett a gyermekek, fiatalok és a teljes társadalom védelme mellett.

A kriminalizálás, az elterelés újraszabályozása és a vagyonelkobzás mind azt a célt szolgálja, hogy a drogkereskedők ne találjanak biztonságos piacot az országban, a fogyasztás pedig ne váljon elfogadott viselkedéssé. Bár a nemzetközi trendek egy része enyhítésre törekszik, a magyar út inkább a megelőzésben és a kereskedelem teljes felszámolásában látja a megoldást. Ez hosszú távon hozzájárulhat egy tudatosabb, egészségesebb nemzedék neveléséhez, ahol a drogfogyasztás nem lehetőség, hanem veszély – fogalmazott a DKI. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)