Szabadlábon védekezhet az a két férfi, akiket jelentős mennyiségű kábítószer előállításával és terjesztésével gyanúsítanak, mivel a bíróság úgy ítélte meg, hogy a gyanúsítás nem tartalmaz elég konkrétumot az előzetes letartóztatás elrendeléséhez. Noha a döntés jogilag alátámasztható lehet, a közvélemény számára sokkal inkább riasztó, mivel a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított személyek szabad mozgása egy olyan rendszer képét festi, amely nem képes időben és határozottan reagálni – értékelt a Drogkutató Intézet (DKI).
Az Árpád hídi tragédia tanulságai
A DKI felidézte: a legmegrázóbb példa erre a 2024. júliusi Árpád hídi tragédia. A halálos balesetet okozó 43 éves férfit még aznap hajnalban állították elő a rendőrök, mivel zavartan viselkedett, és kábítószert találtak nála. A gyorsteszt igazolta is, hogy drogot fogyasztott, amit ő maga is beismert. Ennek ellenére elengedték, mivel formálisan nem álltak fenn az őrizetbe vétel törvényi feltételei. Délutánra a férfi ellopott egy taxit, majd a forgalommal szemben hajtott fel az Árpád hídra, ahol frontálisan ütközött két másik járművel. A balesetben ő maga és két vétlen ember életét vesztette.
Három család élete omlott össze, és mindez olyan eseménysorozat következménye volt, amely megelőzhető lett volna, ha a hatóságoknak lehetőségük van a gyanúsított őrizetben tartására, amíg a helyzetet teljeskörűen fel nem mérik.
Ez az eset nem egyszerű rendőri hiba, hanem jogalkotási hiányosság következménye. A rendőrség saját bevallása szerint nem tehetett mást, mert a jelenlegi szabályozás nem biztosít kellő mozgásteret olyan esetekben sem, ahol a veszély nyilvánvaló.
A kábítószer hatása alatt álló, instabil személyek potenciálisan közvetlen veszélyt jelenthetnek a társadalomra, és ezt a veszélyt nem lehet figyelmen kívül hagyni pusztán formai kritériumok miatt. Ezért különösen aggasztó, hogy újabb, kábítószerrel kapcsolatos súlyos ügyekben ismét szabadlábra
kerülhetnek a gyanúsítottak. Bár az ártatlanság vélelme alapelv egy jogállamban, azt sem szabad elfelejteni, hogy a közbiztonság nem másodlagos kérdés – írta a DKI.
Új feltétel az előzetes letartóztatásra
Hozzátették, jelenleg az előzetes letartóztatás szigorú formai feltételekhez kötött. Ilyen például a
- szökés,
- bűnismétlés,
- vagy a bizonyítékok eltüntetésének veszélye.
A jogalkotó megfontolhatná, hogy ezek mellé bekerüljön a „közvetlen társadalmi veszélyesség”, mint önálló indok. Ezt lehetne alkalmazni kifejezetten a kábítószer, pszichoaktív szer befolyása alatt álló vagy zavartan viselkedő személyek esetében.
– tanácsolták.
A DKI további javaslata az is, hogy ideiglenes őrizetbe vonható legyen az a személy, akit kábítószer hatása alatt állónak tartanak. Legyen lehetőség egy rövid, 48–72 órás „közérdekű megfigyelési őrizetre”. Ezalatt el lehet végezni a szükséges toxikológiai és pszichológiai vizsgálatokat, valamint a
hatóságoknak több idő jut a megalapozott döntésre a további intézkedésekről.
A szakmai szervezet úgy vélte, hogy a jogalkotó bevezethetné a „kiemelten veszélyes ideiglenes állapotban lévő személy” fogalmát. Ez lehetőséget biztosítana arra, hogy nemcsak elkövetett bűncselekmény, hanem rendszeres veszélyeztető viselkedés alapján is korlátozható legyen az illető mozgásszabadsága, például kötelező megfigyeléssel, felügyelettel vagy elektronikus nyomkövetővel.
Ezek a javaslatok nem az ártatlanság vélelmét sértik, hanem a társadalom biztonságát szolgálják olyan esetben, amikor a gyanúsított állapota vagy viselkedése közvetlen veszélyt jelenthet
– mutattak rá, hozzátéve, hogy minderre az ártatlan áldozatok emléke és a jövőbeli hasonló esetek elkerülése miatt van szükség.
