Szabadlábon védekezhet az a két férfi, akiket jelentős mennyiségű kábítószer előállításával és terjesztésével gyanúsítanak, mivel a bíróság úgy ítélte meg, hogy a gyanúsítás nem tartalmaz elég konkrétumot az előzetes letartóztatás elrendeléséhez. Noha a döntés jogilag alátámasztható lehet, a közvélemény számára sokkal inkább riasztó, mivel a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított személyek szabad mozgása egy olyan rendszer képét festi, amely nem képes időben és határozottan reagálni – értékelt a Drogkutató Intézet (DKI).

Az Árpád hídi tragédia tanulságai
A DKI felidézte: a legmegrázóbb példa erre a 2024. júliusi Árpád hídi tragédia. A halálos balesetet okozó 43 éves férfit még aznap hajnalban állították elő a rendőrök, mivel zavartan viselkedett, és kábítószert találtak nála. A gyorsteszt igazolta is, hogy drogot fogyasztott, amit ő maga is beismert. Ennek ellenére elengedték, mivel formálisan nem álltak fenn az őrizetbe vétel törvényi feltételei. Délutánra a férfi ellopott egy taxit, majd a forgalommal szemben hajtott fel az Árpád hídra, ahol frontálisan ütközött két másik járművel. A balesetben ő maga és két vétlen ember életét vesztette.
Három család élete omlott össze, és mindez olyan eseménysorozat következménye volt, amely megelőzhető lett volna, ha a hatóságoknak lehetőségük van a gyanúsított őrizetben tartására, amíg a helyzetet teljeskörűen fel nem mérik.
Ez az eset nem egyszerű rendőri hiba, hanem jogalkotási hiányosság következménye. A rendőrség saját bevallása szerint nem tehetett mást, mert a jelenlegi szabályozás nem biztosít kellő mozgásteret olyan esetekben sem, ahol a veszély nyilvánvaló.
A kábítószer hatása alatt álló, instabil személyek potenciálisan közvetlen veszélyt jelenthetnek a társadalomra, és ezt a veszélyt nem lehet figyelmen kívül hagyni pusztán formai kritériumok miatt. Ezért különösen aggasztó, hogy újabb, kábítószerrel kapcsolatos súlyos ügyekben ismét szabadlábra
kerülhetnek a gyanúsítottak. Bár az ártatlanság vélelme alapelv egy jogállamban, azt sem szabad elfelejteni, hogy a közbiztonság nem másodlagos kérdés – írta a DKI.