Kedden és szerdán a spanyolországi Valenciában rendezik az EU legnagyobb pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) esedékes kongresszusát, amelyet olyan kísérőrendezvény is színesít majd a tolerancia jegyében, mint az EPPride.
A kongresszuson brüsszeli sajtóértesülések szerint újraválasztásra esélyes Manfred Weber, a bajor CSU politikusa, az EPP jelenlegi elnöke és frakcióvezetője, sőt az elnökséget is az ő környezetéből, az európai parlamenti frakcióból tölthetik fel.
Május elején, a kereszténydemokrata Friedrich Merz kancellárrá választásával pedig eközben eddig példátlanul teljessé válik a német CDU/CSU pártszövetség dominanciája az uniós fősodorban: az Európai Bizottság vezetése (Ursula von der Leyen) és az Európai Néppárté (Manfred Weber) után a berlini kormány is a kezükbe kerül.
Mindez nem sok jót sejtet a békepárti erőknek, Magyar Pétert viszont – aki indulatosan kifogásolta a mémet, amely az ukrán zászlót lobogtatva ábrázolta őt – még jobban lehorgonyozza a háborúpárti oldalon.
Merz támogatja a Taurus rakétarendszer ukrajnai szállítását, amivel tovább növelné az EU vezető országának háborús elkötelezettségét. Ez a komoly eszkalációs veszély Moszkva erőteljes figyelmeztetését is kiváltotta.
Manfred Weber pedig nyíltan kimondta:
Mi vagyunk Ukrajna támogatásának pártja.
A szintén általa vezetett EPP-frakció állásfoglalásában – amely várhatóan a valenciai záródokumentumban is visszaköszön majd – nem kevesebbet állít, mint hogy Ukrajna döntő győzelme és Oroszország veresége kulcsfontosságú az európai és a globális biztonsághoz. Ukrajnának amint csak lehet, minden szükséges – kellő időben történő katonai, gazdasági és humanitárius – segítséget meg kell adni háborús győzelme és a globális biztonság erodálódásának megelőzése érdekében. Csak az Ukrajna katonai támogatásában mutatott további transzatlanti egység és elszántság állíthatja meg a háborút és rettenthet el a további agressziótól.
Különösen az utóbbi pont sorsdöntő, ugyanis kinyilvánítja, hogy nem tűr ellenvéleményt a NATO-n belül, még akkor sem, ha nem csak Magyarország vagy Szlovákia, hanem már az Egyesült Államok, az atlanti szövetség messze legfontosabb tagállama is vonakodik Ukrajna háborús támogatásának fenntartásától, és a mielőbbi békét szorgalmazza.
Ezzel kijelöli azt a háborúpárti pályát is, amelyhez Magyar Péternek is csatlakoznia kell, a magyarok többségének véleménye ellenére.
Mindeközben a néppárt által vezetett uniós fősodor gőzerővel készíti elő Ukrajna 2030-as uniós csatlakozását. (Annál is inkább, mivel az ország NATO-csatlakozása a várhatóan 2029-ig hivatalban lévő Trump-kormány idején nem merül fel.)
Ennek érdekében új módozatokat is számításba vesznek.
Az uniós pénzből támogatott és a Mercator Alapítvánnyal való együttműködése révén közvetve Soros György milliárdos alapítványaihoz is köthető European Policy Centre (Európai Politikai Központ, EPC) egy friss tanulmányában olyan uniós bővítési forgatókönyvet is felvázol, amely gyorsított eljárásban tenné Ukrajnát az EU tagjává.
A régóta előszobáztatott nyugat-balkáni tagjelöltek közül a legjobban álló – és legkisebb, tehát legcsekélyebb ráfordítást igénylő – Montenegrót vennék fel mintegy mutatóba, hogy tompítsák az indulatokat ebben a térségben. Azaz – mint írják – geopolitikai, stratégiai okokból, az idő sürgetése miatt lemondana az érdemalapú uniós felvételről, vagyis arról, ami eddig mindig az EU-csatlakozás feltétele volt a tagjelöltekkel szemben: csak akkor lehetnek tagállamok, ha felkészültek rá. Mint ismert, a nagy és európai szinten szegénynek nevezthető Ukrajna uniós belépésének lehetősége számos kulcskérdést felvet a mezőgazdasági és az infraskturális támogatásoktól az ukrán állampolgárokat (már most több millió embert) az EU-ban megillető jogokon át a közegészségügyi veszélyekig és a mindent átható korrupcióig.
