Sikerült megállítani a száj- és körömfájás terjedését + videó

A betegséggel érintett négy telepből kettőben befejeződött a mentesítési munka, kettőben pedig folyamatban van – jelentette be Nagy István agrárminiszter az állategészségügyi operatív törzs ülése után. Az érintett telepeket zár alá vonták, védőzónákat jelöltek ki, ahová a gépjárművekkel csak fertőtlenítés után lehet ki- és behajtani.

Nincs újabb kitörés, folytatódik a védekezés a ragadós száj- és körömfájás betegség ellen – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter az állategészségügyi operatív törzs ülése után Mosonmagyaróváron.

A tárcavezető elmondta: a betegséggel érintett

négy telepből kettőben befejeződött a mentesítési munka, kettőben pedig folyamatban van.

Kiemelte, a mentesítési és felszámolási munkák mellett a vírus terjedésének megakadályozásán van a fő hangsúly. Az érintett telepeket zár alá vonták, védőzónákat jelöltek ki, ahová a gépjárművekkel csak fertőtlenítés után lehet ki- és behajtani, fertőtlenítőpontokat alakítottak ki a határátkelőknél, és Hegyeshalomtól Esztergomig is csak fertőtlenítés után lehet fel- vagy lehajtani az M1-es autópályáról – sorolta a bevezetett intézkedéseket Nagy István.

Hozzátette: a fertőzéssel érintett telepek településeire is csak fertőtlenítés után lehet eljutni, a telepek köré

a vadállomány távoltartására villanypásztorokat telepítettek.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a szigorú járványügyi szabályok betartását a rendőrség segíti.

Beszélt arról is, hogy a kistermelőknek a védekezéshez szükséges fertőtlenítőszereket ingyen biztosítják. Nagy István elmondta, hogy a térségben megkezdődik a beragadt sertésállomány vágóhídi feldolgozása, az operatív törzs a Pápai Hús Kft.-t jelölte ki a feladatra, a szállítások ütemezéséről az érintett gazdálkodókkal egyeztetnek.

A miniszter hangsúlyozta, hogy felelősségteljes hozzáállást kér az eredményes védekezés érdekében.

A „különböző érdekekből” készített felvételek „súlyos károkat okoznak” – mondta, hozzátéve, hogy egyrészt a telepekre az illetéktelen behatolások járványügyi veszélyt hordoznak, másrészt az ott készült felvételek olyan hatást gyakorolhatnak az emberekre, „amire nincsenek felkészülve”. Ami Csemeztanya mellett történik, az

egy normális biológiai folyamat része, mert az állati tetemek elbomlása során gázok keletkeznek, amelyeknek távozniuk kell.

A tetemek elföldelése speciális szakmai munka, az oszlási folyamatnak megfelelően kerül a tetemekre folyamatosan a földréteg – emelte ki. A végleges, három és fél méter vastag földréteg 10-14 nap alatt alakul ki, a hantolási folyamat akkor fejeződik be.

Nagy István beszélt arról is, hogy az operatív törzs megerősítette a monitoring kutak létesítését Csemeztanyánál. A Kisalföld kérdésére válaszolva Nagy István elmondta, hogy a dunakiliti és darnózseli telepeken lévő állatok elföldelésére folyamatban van a terület kijelölése.

A vármegyei hírportál helyszíni tudósítását ide kattintva olvashatja el.

A ragadós száj- és körömfájás

Ez egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat – mint például a szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat vagy kecskéket – érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül könnyen és gyorsan terjed, ezért megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást le kell ölni.

Borítókép: A száj- és körömfájás miatt lezárt szarvasmarhatelep (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)