– Nagy jelentőségű és fontos a kutatás, amit a Nézőpont Intézet készített – fogalmazott Hidvéghi Balázs a kutatóintézet sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára jelezte, hogy józanul mérlegelve nem lehet támogatni Ukrajna felvételét az EU-ba. Ezt pedig a legtöbb közép-európai polgár is elutasítja.
Ha Ukrajna csatlakozni akar az EU-hoz, akkor a minimum, hogy be kell tartania a szabályokat
– tette hozzá.
Mint mondta, nagy érdeklődés mellett zajlik a Voks 2025, az egyik legsikeresebb ilyen jellegű szavazása a kormánynak. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy más országok is megkérdezik az embereket az ukrán tagságról. Jelezte, hogy várhatóan nem fogják meghosszabbítani a Voks2025-öt, így június 20-ig lehet szavazni papíron és online.
Csak a magyarok mondhatnak véleményt
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője bemutatta a felmérésüket, amely azt mutatja, hogy Közép-Európában egyre kritikusabbak Ukrajna EU-s csatlakozásával. Példaként említette, hogy Lengyelországban is egyre többen elutasítóak, pedig korábban folyamatosan támogatták Ukrajnát. Felhívta a figyelmet, hogy Ausztriában is ellenzik Ukrajna EU-felvételét, míg Csehországban és Romániában közel azonos a támogatók és ellenzők aránya.
Erről a fontos kérdésről csak Magyarországon tudnak az emberek véleményt nyilvánítani, máshol legfeljebb a közvélemény kutatások kínálnak lehetőséget arra, hogy elmondják a választópolgárok, hogy mit gondolnak
– fogalmazott lapunknak Mráz Ágoston Sámuel.
Mint jelezte, a trend egyértelműen abba az irányba változik a Közép-Európában, hogy az emberek elutasítóak az ukrán uniós tagsággal szemben.
Foglalkoztatja az embereket Ukrajna kérdése
Annak kapcsán, hogy már 1,6 millióan töltötték ki a Voks 2025-öt, a Nézőpont Intézet vezetője elmondta, hogy ez egy komoly társadalmi érdeklődést és véleménynyilvánítási szándékot tükröz.
Ez azt is bizonyítja, hogy egy olyan kérdést tett fel itt a kormány, ami foglalkoztatja az embereket.
Felidézte, hogy korábban lehetett hallani olyan véleményeket, hogy az ukrán tagság miért lenne fontos a magyar embereknek, de az állampolgárok igenis átlátják ennek az összefüggéseit. Átlátják az európai és a magyar gazdaságra, társadalomra, biztonságra kifejtett hatásokat.
Annak kapcsán, hogy az EU vezetői és a magyar ellenzék tagjai is szorgalmazzák Ukrajna EU-s csatlakozását, Mráz Ágoston Sámuel jelezte: nincs erre bizonyítékuk. Próbáltak pozitív érvet találni amellett, hogy 2029-ig a jelenleg ismert feltételekkel felvegyék Ukrajnát az Európai Unióba, de nincsen ilyen. Véleménye szerint Brüsszeli lenézi a választópolgárokat, akiket érvekkel lehet meggyőzni.
De Brüsszelből még egyetlen egy olyan szempont, olyan érvelési kísérlet sem volt látható, ami meggyőzte volna a magyarokat a felvétel mellett.
– Valójában a magyarok feje fölött akarják ezt a döntést meghozni, és mint már annyiszor a közelmúltban és a történelemben is, Magyarország nem engedi, hogy a feje felett döntsenek – tette hozzá.
Egyetlen feltételt sem teljesít Ukrajna
Boros Bánk Levente ismertette a Nézőpont Intézet elemzését, amely húsz érvet sorakoztatott fel arról, hogy Ukrajna nem áll készen az EU-tagságra, ami sem az Európai Uniónak, sem Magyarországnak nem áll érdekében. Két típusú érvet tettek az asztalra Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán. Az egyik oldalon a demokratikus, a jogállami, a működőképes intézményi és a kisebbségi jogok biztosítása.
Ukrajna egyetlen feltételt sem teljesít, ami előírnak
– rögzítette a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója.
A másik oldalon vannak azok az érvek, amelyek Magyarország és a magyar emberek érdekeit veszélyeztetnék, így többek között az ország bevételeit, az emberek megélhetését, biztonságát és az ország nemzetközi érdekérvényesítést. Mint jelezte, káros lenne, ha Ukrajna az EU tagja lenne, mivel az Magyarország kiadásait növelné, míg a bevételeit csökkentené. De hazánk érdekérvényesítő képességeit is rontaná, mivel csökkenne a magyar uniós képviselők száma, az Európai Tanácsban pedig Ukrajna vétójoggal rendelkezne. Továbbá a tanácsban Ukrajna szavazati súlya a négyszerese lenne Magyarországénak.
Borítókép: Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese (Fotó: MTI/Kacsúr Tamás)
