Itt vannak a részletek: Brüsszel ezeket követeli Magyar Pétertől a támogatásért, a pénzért és a mentelmi jogáért cserében

Tarr Zoltán azt mondta a Tisza Pártról, hogy sok kérdésben nincs önálló véleményük, ezekben a kérdésekben a Néppárt álláspontja irányadó. Megnéztük, hogy mit képvisel Magyarországon a Tisza és kiderült, mindenben Brüsszel utasításait követik.

Arról, hogy a Tisza Párt megszüntetné a rezsicsökkentést Surányi György is beszélt a Rákosmenti Tisza-sziget fórumán. Az előadásból kiderül az is, hogy Tarr Zoltán alelnökhöz hasonlóan titkolná ezt a szándékukat, "nem ezzel kezdené",  de kormányra kerülve 

    "lehet egy olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy meg lehet kérdőjelezni a rezsicsökkentést."

Az EU ugyanolyan adóemelést szeretne, mint amilyet a Tisza tervez

Az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésében arról írnak,4 hogy "Magyarország személyi jövedelemadó-rendszere ma egyoldalúan laposnak (flat tax) tekinthető". Megállapításuk szerint "a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó miatt a munkajövedelmek relatíve nagyobb terhet rónak az alacsony jövedelmű háztartásokra, miközben a felső jövedelmi rétegekre viszonylag enyhébb a tényleges adóterhelés". E megállapítás ugyanakkor nehezen értelmezhető, hiszen a magasabb jövedelemből értelemszerűen nominálisan többet adóznak most is az adófizetők, mint az alacsonyból.

Továbbá a kapcsolódó ország-specifikus ajánlások a költségvetési konszolidáció fontosságát is hangsúlyozzák: Magyarország számára megfogalmazott ajánlások a hiánycsökkentés felé irányuló ütemet és a kiadások fenntartható növekedését szorgalmazzák, ami azt jelenti, hogy minden adóreformot úgy kell tervezni, hogy hozzájáruljon a közfinanszírozások stabilizálásához.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az országjelentés adómelést javasol, ha adóreformra kerül sor. És mindekénpp kizárja az adócsökkentést. Mindez egybevág azzal az adóemelési tervezettel, amelynek értelmében a Tisza Párt háromkulcsos progresszív adózás bevezetését tervezi.

A Tisza adószakértőinek kiszivárgott javaslata.

A Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei szerint5 csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne. 1 millió 250 ezer forint fölött pedig már jönne a 33 százalékos sáv is. Mindezt annak ellenére, hogy Magyar Péter korábban még az szja jelentős csökkentését ígérte. 

A cégeknek is többet kell fizetniük

Szintén a Bizottság országjelenéséből táplálkozik a társasági adó emelésnek ötlete. A dokumentum szerint a 9%-os társasági adókulcs az EU-tagállamok között a legalacsonyabbak közé tartozik, és a tényleges átlagos adóteher is jóval az uniós átlag alatt van Magyarországon. Ezért egyrészt az adókulcs emelését, másrészt a bevételi bázis megerősítését javasolják. 6

A gyakorlatban szerintük ez a kedvezmények és kivételek felülvizsgálatával, egyes adómentességek korlátozásával, a belföldi és transzferár-kockázatok kezelése révén, valamint a jövedelem- és vagyonadózás arányosságának javításával érhető el. Vagyis a javaslat szerint úgy kell a társasági adókat növelni, hogy közben a cégeknek biztosított kedvezményeket is visszavágja az állam, ami jelentősen rontaná Magyarország versenyhelyzetét a befektetések terén.

Ehhez alkalmazkodik a Tisza Párt adóstratégiája, amely jelentős emelést tartalmaz a társasági adó terén jelenlegi 9 százalékos kulcsot a tervek szerint 25 százalékos szintre emelnék, azzal az érveléssel, hogy a túl alacsony adókulcs „adóparadicsommá” teszi az országot, de nem jelent elegendő bevételt az államnak.7

Szintén felbukkant a Tisza kiszivárgott programjában8 az országsecifikus ajánlásokban is említett társasági és tőkejevedelemadó. A tervezet szerint a céges osztalékok után az átlagkereset mértékéig 20 százalék lenne az adó. Efölött az átlagkereset kétszereséig viszont már 30 százalékot kellene fizetni. Az ennél is magasabb jövedelmek esetében pedig egy harmadik, 40 százalékos sáv is életbe lépne.

Hasonlóan történne az állampapírok és részvények nyereségének megadóztatása is. Az eredeti tőkebefektetés nyeresége után a mindenkori átlagbérnek megfelelő összegig 20, afölött az átlagbér kétszereséig 30, azt is meghaladó nyereség esetén pedig 40 százalékos kulccsal kellene adózni.

A tiszás elképzelések szerint tőkejövedelemnek számítana minden olyan bevétel, ami nem bér, hanem „attól elkülönülten adózik”.

A terv komolyságát mutatja, hogy a párt tanácsadója, Raskó György is erről szólta el magát a 24.hu podcast-jében.

Búcsút mondhatnánk a 13. havi nyugdíjnak

Miután a szocialista kormányzat megszorításai nyomán kivezetésre került, a 13. havi nyugdíj visszaépítése szimbolikus intézkedés volt a kormány részéről. Ugyanakkor-ahogy korábban- az Európai Bizottság és az OECD szakértői már többször ismét javasolták a rendszer "kivezetését vagy korlátozását", mivel szerintük hosszú távon fenntarthatatlan. 9

A Tisza ennek az álláspontnak a felkarolásához Magyarországon is megtalálta a megfelelő szakértőket. Petschnig Mária Zita, a Tisza programírója nyíltan úgy fogalmazott:

"A 13. havi nyugdíj már nem kapcsolódik közvetlenül a munkavégzéshez… jobb lenne egy igazságosabb rendszer, például egy átlagnyugdíjhoz kötött kifizetés."10 Ez a kijelentés nagyban egybevág az uniós szakértők érveivel, akik szerint a 13. havi juttatás inkább politikai eszköz, mint fenntartható nyugdíjpolitika.

De egy másik alkalommal is a 13. havi nyugdíjon gúnyolódott a közgazdász, amikor kifejtette a Belvárosi Szabadegyetem február 4-i előadásán:

"Mindenféle örömüzenetet össze kell szedni a kormánynak, de hallottuk, hogy kifizetik a 13. havi nyugdíjat mindenképpen, ellentétben azzal, amit ugye Brüsszel akar, meg egyes közgazdászok Magyarországon akarnak."

A támadás érthető, hiszen az Európai Bizottság 2022 novemberében, Brüsszelben kelt 91 oldalas javaslatában véleményezte Magyarország RRF-tervét, azt több ponton is támadta. A válaszdokumentum 13. oldalán konkrétan meg is fogalmazzák:

"A közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések – az állam hosszú távú nyugdíjkötelezettségeinek növelése miatt – súlyosbítják a fenntarthatósági kihívást. A 13. havi nyugdíj 2021-es és 2022-es újbóli bevezetése növeli a nyugdíjkiadásokat."11

A migrációs kvótát éltette Magyar Péter

Az illegális migráció az egyik leginkább szimbolikus ügy, amelyben a kormány és Brüsszel szembekerült egymással- és egyben a jogállamisági vita eredőjeként is felfogható. A magyar kormány 2015-ben határkerítést épített a déli határon, amit Brüsszel és több nyugati vezető is élesen kritizált12 . Ugyanakkor a kormányzat konzekvensen migrációellenes álláspontja mára követendő példává vált Európában, amely garantálta, hogy Magyarországon nem alakulhattak ki párhuzamos társadalmak és no-go zónák.

Ezzel az állásponttal szemben a Tisza egyértelműen a migrációs paktumot támogatja. A Mandiner cikke szerint13 a nyilvánosan elérhető EP-jegyzőkönyvek és költségvetési dokumentumok alapján a Tisza Párt politikusai többször is támogatták a migrációs paktumot,a betelepítési kvótarendszert, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek büntetnék hazánkat a határzár miatt.

Az egyik 2025-ös uniós költségvetési szavazás során a Tisza képviselői igennel szavaztak egy olyan módosításra, amely 25 millió euróval növelte meg a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretét – egyértelműen azzal a céllal, hogy „elősegítse a migrációs paktum gyors és hatékony végrehajtását”. 

Ez a paktum tartalmazza a kötelező szétosztási kvótákat, valamint pénzbüntetést ír elő azon országok számára, amelyek nem hajlandók migránsokat befogadni – köztük Magyarország számára is. 

Ez az állásfoglalás világossá teszi, hogy a Tisza Brüsszel kedvéért teljesen szembemegy a kormány álláspontjával, amely szerint a migrációs paktum "betelepítési kvótát" jelent, és veszélyezteti a nemzeti szuverenitást. Így az EU-kritikákhoz való illeszkedés ezen a téren is nyilvánvaló.

Az árrésstopot is megpróbálta hitelteleníteni Magyar Péter

A háborús infláció letörésének egyik legfontosabb eszköze volt az árréstop, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentése szerint csak idén 1,6 százalékponttal fogta vissza az inflációt.14

Ez nem igazán tetszik Brüsszelnek, ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az árréskorlátozások miatt. Két külön eljárás fut: az egyik az élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi árára vonatkozó árrés-limit, a másik a drogériákban nem élelmiszer-termékek árrésének korlátozása miatt. Az EU Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak, hogy helyreállítsa a versenyjog és a letelepedési szabadság elveit, mivel az árrés-korlátozás korlátozhatja a vállalkozások szabad piaci mozgását.15

Ezen a téren a Tisza ugyan óvatosabban mozog, de egyértelműen Brüsszel lapjaiból játszik. A Tisza Párt vezére márciusban az árrésstopot látszatintézkedésnek titulálta és kijelentette, a multik különadóját eltörölné. 16

A különadó eltörlése régi vágya a multiknak, amelyek egész Brüsszelig mentek az ügy érdekében és azért lobbiztak, hogy hazánk ne jusson hozzá uniós forrásokhoz.

Ami a magyaroknak rossz, az jó Brüsszelnek - így a Tisza Pártnak is

Brüsszel a jogállamisági mechanizmus keretében több milliárd eurót tart vissza Magyarországtól. A politikai fegyverként alkalmazott eljárás miatt már Magyarország szavazati jogának felfüggesztése is felmerült, amit egyértelmű nyomásgyakorlásként alkalmaz Brüsszel. Ezt a Tisza Párt kifejezetten örömmel fogadja.

    Kollár Kinga EP-képviselő például úgy fogalmazott: "Jól működik és hatékony az uniós pénzek visszatartása, mert megakasztja a magyar gazdaság fejlődését, beruházások és kórházfelújítások maradnak el."

Ez a kijelentés egybevág Brüsszel stratégiájával: a forrásvisszatartás politikai nyomásgyakorló eszközként való alkalmazásával.

A rezsicsökkentés, a 13. havi nyugdíj, a jogállamisági eljárás és az illegális migráció példái mind azt mutatják: Brüsszel és a Tisza Párt érvelése között feltűnő egybeesések vannak. A kormány által nemzeti sorskérdésnek tekintett intézkedéseket Brüsszel kívülről, a Tisza pedig belülről támadja – sokszor azonos nyelvezettel. Brüsszel kívülről adja a kritikát, a Tisza pedig belföldön. Mindezt Magyar Péter mentelmi jogának védelmével egy fogott emberen keresztül irányíthatja Brüsszel.