Ukrajna semmilyen feltételt nem teljesít, Brüsszel mégis fel akarja venni az Unióba, Magyar Péteréket is használják erre

Továbbra is napirenden tartja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását Brüsszel, annak ellenére, hogy Kijev semmilyen előrelépést sem tett a csatlakozási feltételek teljesítése felé. Ukrajna a jogállamisági reformoktól a korrupció elleni küzdelemig számos olyan területen maradt el saját vállalásaitól, amelyek nélkül nemhogy a csatlakozás, de még a tárgyalások folytatása is lehetetlen. Kijev ugyanis nemhogy a számára 2022-ben meghatározott csatlakozási mérföldköveket nem teljesíti, de még az eggyel korábbi lépcsőfokot, a koppenhágai kritériumoknak való megfelelést sem: az ország gazdasága romokban áll, csupán a külső segélyek tartják lélegeztetőgépen, a kisebbségi jogok pedig egyre kevésbé érvényesülnek Ukrajnában. Brüsszel a Tisza Pártra is számít, azért támogatják őket, hogy ha megnyernék a választást, járuljanak hozzá Ukrajna csatlakozásához. Ezért is került be Magyar Péter mellé Ruszin-Szendi Romulusz, aki kapcsolatban van az ukrán katonai vezetéssel.

Katasztrofális állapotban vannak a kisebbségi jogok

A kárpátaljai magyar közösség helyzete évek óta az ukrán jogalkotás egyik neuralgikus pontja. A 2012-es nyelvtörvény még lehetővé tette a kétnyelvűséget, a kisebbségek nyelvének használatát ott, ahol arányuk meghaladta a tíz százalékot. Ez a rendszer működőképes kompromisszum volt – egészen Viktor Janukovics bukásáig, amikor a törvényt visszavonták.12

A 2017-es oktatási, majd a 2019-es államnyelvi törvény lényegében kiszorította a kisebbségi nyelveket az oktatásból, a hivatalos ügyintézésből és a közszolgáltatásokból. A magyar, román és ruszin kisebbség anyanyelvhasználatát a Velencei Bizottság is kritikával illette, megállapítva, hogy az ukrán szabályozás több ponton sérti az európai kisebbségvédelmi normákat.13

Noha 2023 decemberében Kijev részben enyhített a szabályokon, ezek a változtatások nem állították vissza a 2014 előtti helyzetet. A magánintézményekben ugyan szabadabban választható a tanítás nyelve, de az állami oktatásban és a közigazgatásban továbbra is kizárólag az ukrán használható.

Mindeközben a kárpátaljai magyar közösséget érő fizikai atrocitások sem múltak el: magyar szobrokat rongáltak meg, a KMKSZ székházát felgyújtották, és a munkácsi Turul-emlékművet is eltávolították. Mindezek fényében nehéz elképzelni, hogy Ukrajna valóban a kisebbségi jogok európai mércéjének feleljen meg.

Az olyan botrányos atrocitások, mint a palágykomoróci görögkatolikus templomban történt a gyújtogatás. A támadást kifejezetten a helyi magyar közösségnek szánták figyelmeztetésnek az elkövetők, a rongálást követően ugyanis egy üzenetet is hagytak az elkövetők:

magyarok, takarodjatok!14

A Kárpátalján is tapasztalható kényszersorozások pedig tovább rontják a magyar kisebbség helyzetét.

Hatalmas botrányt kavart a kényszersorozás során elszenvedett sérülései következtében elhunyt Sebestyén József esete, akinek ügyében nyomozást sem indítottak az ukrán hatóságok. Sebestyén József, halála előtt, maga is nyilatkozatot tett az elszenvedett kínzásokról, és családja is beszámolt a férfi brutális bántalmazásáról, amelyet fotók is igazolnak. Az ukrán emberrablók kegyetlenségéről készült felvételeken is látszik, hogyan kínozták Sebestyén Józsefet, aki pár héttel később belehalt sérüléseibe. Ennek ellenére az ukrán hatóságok nem érezték fontosnak az eljárás megindítását.15

A sorozás következtében elhunyt Sebestyén József

Ukrajna törvénybe iktatta, hogy nem teljesíti a felvételi feltételeket

Az uniós csatlakozás egyik legfontosabb feltétele, hogy az országot évtizedek óta uraló oligarchákkal szemben az eddiginél határozottabban lépjen fel a kijevi vezetés. Ez azonban eddig nem történt meg, és a belátható időben nem is fog.

A Zelenszkij-kormány ugyanis 2021-ben már bevezetett egy oligarchaellenes törvényt, amely elvileg korlátozná a politikailag befolyásos nagyvállalkozók mozgásterét, ám a Velencei Bizottság javaslatára a végrehajtását felfüggesztették. Ennek indoka, hogy a háború utáni helyzet tisztázásáig a jogszabály "aránytalanul korlátozná a politikai pluralizmust".

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kijevi rezsimnek szüksége van az oligarchák támogatására a háború alatt.

A koppenhágai kritériumokat sem teljesíti Ukrajna

A fent említett jogállamiság mellett a gazdasági stabilitás is feltétele az úgynevezett "koppenhágai kritériumok" teljesítésének, amely feltétele az uniós csatlakozási folyamat megindításának. Nem meglepő módon, a háborúban álló ország nem teljesíti ezeket a feltételeket sem.

A koppenhágai kritériumok a következők:

• a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
• működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
• a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.16

Ukrajna gazdasági helyzete a háború kitörése sem volt irigylésre méltó, azóta pedig drámai. Az államadósság a GDP 95 százalékát közelíti, az infláció 12 százalék fölött jár, és a hrivnya értéke történelmi mélyponton van. Az újjáépítés költségét a szakértők több mint 500 milliárd dollárra becsülik – ez az ukrán GDP háromszorosának felel meg.

Mindezek fényében szinte irreális arról beszélni, hogy Ukrajna belátható időn belül teljesíthetné a maastrichti gazdasági feltételeket, amelyek az eurózónához való csatlakozás előszobáját jelentik. Ilyen módon pedig a koppenhágai kritériumok teljesülése is kizárt.

Ukrajna tehát messze van attól, hogy teljesítse azokat a politikai, jogállami és gazdasági mérföldköveket, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltételei. A jogharmonizáció, a korrupcióellenes reformok, a kisebbségi jogok és a gazdasági stabilitás mind olyan területek, ahol az ország még csak az út elején jár – ha egyáltalán a megfelelő irányba tart. Brüsszel tehát csupán ideológiai okokból sürgeti az ukrán csatlakozási folyamatot, anélkül, hogy Ukrajna bármilyen előrelépést tett volna. Mindez azt is jelenti, hogy az EU balliberális vezetése pusztán politikai alapon vizsgálja a tagállamok (és a jelöltek) érdemeit: ha ideológiailag megfelelnek, nem számít, hogy teljesülnek-e a brüsszeli kritériumok.