Magyar Péter tanácsadója, Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy megszorításokra készülnek - videó

A Tisza az új baloldal, ezt bizonyítja Bod Péter Ákos legújabb interjúja is. Magyar Péter tanácsadója a 24.hu-nak nyilatkozva lényegében a baloldal egyik legfőbb programpontjáról, a megszorítások szükségességről beszélt. A baloldali közgazdász kijelentette: Magyar Péterék "bölcsen" hallgatnak arról, hogy megszorításokra készülnek a választás után. Tarr Zoltántól kezdve Simonovits Andráson át Magyar Péterig sokan buktak le hasonló gondolatokkal. Mindez tökéletesen illeszkedik a baloldali hagyományokba: a kampányban ígérgetnek és titkolják a valódi terveiket, a hatalmat megszerezve megszorításokat vezetnek be. Jó pár intő jel van erre: a Bokros-csomag, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, és Bajnai Gordon kormányzása.

A Tiszában az adóemelés a divat 

Bod Péter Ákos nem először nevezte "bölcs" ötletnek, hogy a Tisza és Magyar Péter nem hozza nyilvánosságra a valós gazdasági programját. Augusztusban a Klasszis Médiának úgy fogalmazott, hogy "…itt a megszorításokat folytatnia kell, ezért ő – mármint Magyar Péter – nagyon bölcsen erről nem beszél. A maga szempontjából bölcsen."⁶

Az első fecske Tarr Zoltán volt, a párt alelnöke kezdte a titkolózást. Országos botrányt okozva Etyeken kijelentette, hogy pártjával nem akarják nyilvánosságra hozni az adóterveiket, mert akkor elvesztenék a választásokat.⁷ Még azt is hozzátette, hogy előbb meg kell nyerni a választást, és "utána mindent lehet". Tarrnak egyébként Újpesten is volt hasonló elszólása: itt arról beszélt, hogy az egyedüli kérdés az, hogy le tudják-e győzni a Fideszt, mert "az összes többi onnantól kezdve megoldható lesz".⁸

Azóta az ellenzéki párt politikusától és szakértőjétől is visszaköszöntek ezek a gondolatok, így például Simonovits Andrástól.⁹A választási titkolózásnak és megszorításoknak régi hagyománya van a baloldalon, egészen a kilencvenes évek elejére nyúlik vissza.

Megszorítások pártján a baloldal

A recept mindig hasonló: a kampányban hangzatos ígéreteket tesznek, majd a kormányzás alatt jönnek a megszorítások és a jól ismert kommunikációs szlogenek "a felelős kormányzásról", "a költségvetési egyensúlyról", meg "a racionalizálásról".

Miután a Horn-kormány bevezette a rendszerváltás utáni, az akkori pénzügyminiszterről, Bokros Lajosról elnevezett megszorító csomagot, drasztikusan csökkent a magyar családok életszínvonala. Az intézkedés következtében a bérek befagytak és a reálbérek csökkentek. A családtámogatási rendszer egyes elemei megszűntek: így például a gyed, amit csak 2000-ben sikerült újra visszahoznia az első Orbán-kormánynak. Éppen ezért a gyermekvállalási kedvet is csökkentette a Bokros-csomag, amelynek eredményeként először 1,5 majd pedig 1,3 alá esett a termékenységi ráta.

A megszorítások hatására tömegesen dőltek be a kisvállalatok Magyarországon, közel 30 százalékig emelkedett az infláció, miközben a családok biztonsági érzete leromlott. Ma már teljesen egyértelmű, hogy 

az intézkedés nem a magyar családok érdekeit szolgálta, hanem azok érdekében történt a megszorítás, akik a magyar nemzeti vagyont akarták a lehető legolcsóbban privatizálni.

Horn Gyula korábbi szocialista miniszterelnök, és pénzügyminisztere, Bokros Lajos tanácskoznak: durva megszorításokat vezettek be.  Forrás: MTI

Gyurcsány Ferenc a 2006-os parlamenti választás előtt azzal kampányolt, hogy a magyar gazdaság stabil lábakon áll. Majd kiderült, hogy ez nem igaz, a költségvetés katasztrofális helyzetben van és ennek apropóján megszorításokat vezettek be. A szocialista kormányfő Brüsszel segítségével átverte a választókat.

2006 júniusában váratlanul bejelentette, hogy augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozásokat és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyeket négy százalék szolidaritási különadó fizetésére kötelezik.

A miniszterelnök egyúttal közölte, hogy a korábban megígért adócsökkentési programot elhalasztja, ellenben több elvonás mértékét emeli. Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány. A kormányfő szólt arról is, hogy a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be.

A megszorításoknak ezzel még nem lett vége, később jött a második kör.

A minimálbér reálértéke csökkent, a növekedésnél magasabb volt az infláció. Az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem emelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot.

Hagyták leromlani a kórházakat és az orvosi rendelőket. Több tucat kórházat zártak be, 3000 orvost és 6000 egészségügyi szakdolgozót rúgtak ki, a kórházak eszközállománya elavult, nem gondoskodtak a munkaerő utánpótlásáról. Jelentősen nőtt a kórházak adóssága, mivel csökkentették a finanszírozást, 600 milliárd forintot vontak el az egészségügytől.

A Gyurcsány-kormány komoly károkat okozott a családtámogatási rendszerben is. Eltörölték a családi adókedvezményt az 1 és 2 gyerekes családok esetében, a háromgyerekesekét 60 százalékkal csökkentették. Mindezek mellett elvettek egyévnyi gyest. Eltörölték a támogatott forinthiteleket, ezzel devizacsapdába kergették a magyar családokat. A baloldali kormány idején 2 év alatt (2007-2008) több mint 14 000 tanárt kerül az utcára, és több mint 100 iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe. Ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola.

Kézfogás az utóddal: Gyurcsány Ferenc (szemből balra) és Bajnai Gordon is megszorításokat vezetett be kormányon. Forrás: MTI

Bajnai Gordon később "válságkezelés" címén folytatta elődje megszorító politikáját. Kormányával a költségvetés kiadásait 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni (a 2008-as költségvetés 10 százalékával). Mondani sem kell, hogy ez jelentős mértékű megszorításokkal járt.

A közszférában két évre befagyasztották a bruttó bértömeget (vagyis béremelést csak elbocsátásokkal lehetett volna kapni), visszavonták a 2009 második félévi keresetkiegészítést, megszüntették a 13. havi bért és csökkentették az önkormányzati támogatásokat. Bajnaiék a nyugdíjasokra is komoly terheket raktak. Előrehozták a nyugdíjkorhatár emelését, visszavonták a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót és megszüntették a 13. havi nyugdíjat.

Emellett több szociális megszorítást is hoztak. 10 százalékkal csökkentették a táppénzt, befagyasztották a családi pótlékot, rövidítették a gyes és a gyed idejét két évre háromról. Megszüntették a lakástámogatási rendszert, és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt. Az adórendszert sem kerülték el "a korrekciók": 25 százalékra nőtt az ÁFA, és a személyi jövedelemadót is emelték.