Magyar Péter Brüsszel követelésére eltörölné a rezsicsökkentést - mutatjuk a bizonyítékokat! - videók

A héten a kormány nyilvánosságra hozta a jelentést, amely megmutatja, hogy Brüsszel milyen megszorításokat követel Magyarországtól, azért, hogy Ukrajnát tudja finanszírozni. Magyarországnak erre több, mint 9 milliárd dollárt, nagyjából 3000 milliárd forintot kellene költenie. Ahogy az Ellenpont bebizonyította, Brüsszel követelései mind szerepelnek a Tisza Párt baloldali megszorító csomagjában. Ezek között ott van a rezsicsökkentés eltörlése is. A Tisza Párt politikusai és szakértői már régóta támadják a rezsicsökkentést, kifogásolva, hogy az emberek kevesebbet kell, hogy fizessenek az energiáért. Az Európai Parlamentben Magyar Péter képviselői rendszeresen a rezsicsökkentés ellen szavaznak és támogatják Brüsszel törekvéseit a rezsicsökkentés eltörlésére. Azonnal csatlakoznának az orosz energiahordozók elleni brüsszeli szankciókhoz is, amelyek a Századvég elemzése szerint azonnal ezer forintos benzinárhoz vezetnének. Mutatjuk, hogyan törölné el Magyar Péter a rezsicsökkentést!

A Tisza Párt másik EP-képviselője, Lakos Eszter október 1-jén meg is szavazta az Európai Parlament energiaügyi szakbizottságában azt a dokumentumot, ami a lakossági rezsicsökkentés eltörlésére szólít fel. November 14-én Magyar Péter és a tiszások megint a rezsicsökkentés ellen szavaztak Brüsszelben.3

Így szidják a Tisza politikusai a rezsicsökkentést

A párt elnöke, Magyar Péter maga is többször támadta a rezsicsökkentést.

"És tudjátok a rezsicsökkentés is egy humbug" - magyarázta Magyar Péter egy rendezvényen.

Bódis Kriszta, a Tisza társadalompolitikai szakértője és jelöltje egy hangfelvétel tanúsága szerint egszen abszurd módon arról kezdett el értekezni, hogy a rezsicsökkentés azért rossz dolog, mert "valamikor, ha többet fizetsz valamiért, az sokkal jobb dolog”, mint kevesebbet fizetni.

Gerzsenyi Gabriella, a párt európai parlamenti képviselője is bevallotta , hogy nem támogatják a rezsicsökkentést, és az a gond, hogy a világpiaci árakhoz képest túl keveset fizetnek az emberek.

"Ebben a formában nem támogatható ez a rendszer...már ugye az energiaárakkal nincs köszönőviszonyban, az ahogyan az árakat megállapítják, másrészt pedig úgy gondoljuk, hogy ez a pénz rossz helyre kerül."

- mondta Gerzsenyi.

2024. szeptember végén Brüsszelben uniós tisztségviselők - köztük a Tisza Párt európai parlamenti képviselője, Lakos Eszter is - az Európai Parlament Ipar, kutatás- és energiaügyi szakbizottságának véleményét támogatták, amely kifogásolta a lakossági energiatámogatások, vagyis a rezsicsökkentés mértékét és azok visszavonására szólított fel.4

Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-képviselője

Szakértőik is megszüntetnék a rezsicsökkentést

Néhány nappal ezelőtt az Ellenpont vette észre, hogy a Tisza legújabb szakértője, Király Júlia is a rezsicsökkentést támadja. Király Júliáról a Magyar Nemzet derítette ki, hogy a lakásán készülhetett a Tisza baloldali megszorító csomagja.

Simor András volt jegybanki alelnöke egészen konkrétan arról beszélt, hogy "a rezsicsökkentés valójában hazugság".

- fejtette ki Király.

De nem kímélte a háztartásokat védő intézkedést a másik Tisza-közeli szakértő, Surányi György sem. A jegybank volt elnöke azt is elmondta, hogy kormányváltás esetén megszüntetné a rezsicsökkentést.

Kéri László is blöffnek nevezte a rezsicsökkentést. Kéri Magyar Péter és a Tisza Párt tanácsadója és vezető szakértője, hetente jár eligazításra a Tisza Párt központjába, arról, hogy éppen miről kell beszélnie - vagyis nyilvánvalóan pontosan a Tisza Párt álláspontját képviseli.

"A rezsicsökkentésről meg már minden szakember elmondja, hogy az most már a világ blöffje régóta." -

mondtaKéri László.

Holoda Attila, a párt közelében megjelent energetikai szakértő, szintén szidta a rezsicsökkentést.

"Azt kell mindenkinek megérteni, az, hogy alacsonyan tartjuk a rezsi árát, az egy szemfényvesztés" - mondta Holoda Attila, aki szintén azon sajnálkozott, hogy az emberek kevesebbet fizetnek a piaci árnál. Ahogy arról korábban már az Ellenpont beszámolt, a Tisza Sziget alapító Holoda Attila - aki 2022-ben Márki-Zay Péter tanásadója volt - többször is az orosz energiahordozókról történő leválást követelte.5

A Tisza a karbonadó támogatásával és az orosz energia betiltásával is a rezsicsökkentést támadja

Mint arról az Ellenpont részletes elemzésében beszámolt,6 Brüsszel 2028 január 1-től karbonadóval sújtaná a háztartások fűtését, a közlekedést és a mezőgazdasági termelőket. A rendszert a brüsszeli kommunikáció környezetvédelmi irányelvnek állítja be, ahol a "szennyező fizet" elven büntetik a jelentős karbonlábnyomot produkáló vállalatot. Mindez a valóságban azonban a magyar fogyasztóknak jelentős energia- és üzemanyag áremelkedést jelentene. Egész konkrétan a rezsicsökkentést is veszélybe sodorná az intézkedés.

És miközben több tagállam-köztük Magyarország-tiltakozik az ETS-2 néven ismert rendszer ellen, Magyar Péter és a Tisza Párt egyértelműen támogatja.Az ETS-2 esetében nem arról van szó, hogy a tagállamok eldönthetik, beépítik-e az árakba a karbonadót, az ugyanis automatikusan megjelenik. A kvótát az energiaszolgáltató fizeti, és kénytelen továbbhárítani azt a felhasználókra, különben veszteségessé válna. Egyszerűbben szólva, az energiaszolgáltatók jelentős áremelésre kényszerülnének.

A rendszer logikája a fogyasztás csökkentése: a brüsszeli direktíva szerint nincs szüksége az embereknek arra, hogy rendesen fűtsék a lakásukat, vagy ha mégis így szeretnének tenni, és nem akarnak fázni, akkor fizessék meg az árát. Ezt támogatja a Tisza Párt is.

Kulja András 2024-ben szeptemberében a Környezetvédelmi Bizottságban az ENSZ Klímacsúcs előtti határozathoz (ami végül tartalmazta a rezsicsökkentés eltörlésére vonatkozó szándékot is, amit a Tisza támogatott) többedmagával módosítást terjesztett be az alábbi szöveggel:

A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöld beruházások ösztönzésének.

Kulja András és a Tisza Magyarország ellen dolgozik.

Ez a szöveg bekerült a végső állásfoglalásba, amely a rezsicsökkentés megszüntetésének szándékát is tartalmazta.

Az ETS-2 javaslat azóta is az Európai Parlament előtt hever. Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű jobboldali frakció a plénum 2025 november 13-i szavazásán tett egy kísérletet a rezsicsökkentést eltörlő csomag visszavonására, ez a kezdeményezés azonban ismét részben a Tisza Párt miatt bukott el.

Az erről szóló szavazáson ugyanis a Tisza Párt képviselői nem támogatták a karbonadó 2028 januári bevezetését felfüggesztő javaslatot. Vagyis arra szavaztak, hogy Brüsszel mindenképp lehetetlenítse el a rezsicsökkentést.

Ezer forintos benzinár jönne a Tisza-kormánnyal

Az ETS-2 támogatása mellett a rezsicsökkentés leépítésének második pillére a brüsszeli szankciókhoz való csatlakozás lenne a Tisza Párt tervei szerint. Magyar Péter csatlakozni akar Brüsszel Ukrajna-politikájának egyik legfontosabb törekvéséhez, és megszüntetné Magyarország orosz energiavásárlásait. Az intézkedés nyomán Magyar Péter nagyobb önállóságról és kedvezőbb beszerzési feltételekről fecseg, de valójában súlyos ellátásbiztonsági kockázatokat és áremelkedést idézne elő.

A Századvég elemzése szerint7 földrajzi és történelmi adottságai miatt Magyarország olajimportra szorul, és az igényeit két fő útvonalon képes fedezni: az Ukrajna irányából érkező Barátság és a Horvátországon keresztül érkező Adria-kőolajvezetéken. Jelenleg a magyar és a szlovák piac ellátásának több, mint kétharmadát a Barátság vezetéken beszerzett orosz olaj biztosítja. Amennyiben ez nem állna rendelkezésre, a régió országai két szinten is súlyos nehézségekkel szembesülnének.

Adria kőolajvezeték, Forrás: HVG

• Az egyik probléma, hogy Magyarország és Szlovákia együttes olajigénye 12,45 millió tonna olaj, míg az Adria-kőolajvezeték csupán 11,8 tonnás kapacitással képes üzemelni.
• A másik, hogy a pozsonyi és a százhalombattai finomítók az orosz, uráli olaj feldolgozására vannak beállítva, a nyugati, Brent típusú olaj feldolgozására a sűrítési arány változtatása miatt csak kisebb hatásfok mellett képest.

A két tényezőből következő kínálatszűkület jelentős árfelhajtó hatással rendelkezne. A Századvég számításai szerint a 2024-es hazai átlagárak, valamint az Európai Központi Bank árrugalmassági vizsgálata alapján, az új piaci egyensúly a jelenleginél jóval magasabb árak mellett alakulna ki: a benzinért literenként 1026 forintot, a gázolajért pedig 1051 forintot kellene fizetni.

Magyar Péter programja tehát nemcsak az adóemelésen és a rezsiköltségek növekedésén, de az üzemanyagárak drágulásán keresztül is rontaná a magyar családok megélhetési lehetőségeit. Utóbbi ráadásul a szállítási költségekbe és így a gazdaság egészébe is begyűrűzne, ami általános inflációs nyomást idézne elő.