A Fidesz vállalta és megcsinálta – Így parancsolt megálljt a kormány az élelmiszerek féktelen drágulásának

A kormány 2025 márciusában az árrésstoppal megtörte az élelmiszerek drágulását: februárban az élelmiszer-infláció éves alapon 0,2 százalékra mérséklődött, a hidegélelmiszerek ára pedig 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az árrésstop kell ahhoz, hogy a kormány betartsa azt a fontos ígéretét, miszerint nem hagyja, hogy az infláció elvigye a lakosság pénzét. A megvalósított vállalásokat felsoroló cikksorozatunk mai részében azt mutatjuk be, miként parancsolt megálljt a kormány a féktelen drágulásnak.

Ijedtségre okot adó áremelkedést láthattunk több termék esetében az elmúlt években. Az élelmiszer-infláció 2025 februárjában éves szinten 7,1 százalékot mutatott – a liszt ára 44, az étolajé 27, a tojásé közel 25 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A kormány ezért tavaly március 17-én határozott intézkedést hozott: harminc kategóriában, nagyjából ezer élelmiszerre vezette be a kiskereskedelmi árréskorlátot. 

A tavaly februári 7,1 százalékos élelmiszer-inflációs csúcsról decemberre 2,6 százalékra mérséklődött a mutató. Fotó: Vémi Zoltán

Az árrésstop nem előzmény nélküli, a keretet a 2022–2023-as árstopos időszak adta, a módszer mégis más: most nem az ár fix, hanem az árrés, amit a kiskereskedő a terméken beszedhet. A tavaly márciusi bevezetés után bővítették a termékek körét, így kerültek árrésstop alá például a drogériai termékek.

 

A szerényebb jövedelműeken segít leginkább

A november eleji adatok szerint 846 élelmiszer ára lett alacsonyabb, átlagosan 20,3 százalékkal, 295 termék esetében az árcsökkenés meghaladta a harminc százalékot. A drogériai árucikkeknél 424 termékre terjedt ki az árrésstop: közülük 414 lett olcsóbb, átlagosan 27,6 százalékkal. Elemzők szerint az intézkedés mintegy 1,5 százalékponttal csökkentette a tavalyi éves inflációt, ami önmagában is számottevő, de az alacsony jövedelműeknél, akiknek igazán fontos az alapélelmiszerek ára, a hatás ennél is erőteljesebb.

 

Megtört az inflációs pálya

A tavaly februári 7,1 százalékos élelmiszer-inflációs csúcsról decemberre 2,6 százalékra mérséklődött a mutató, ráadásul, ha a vendéglátást kivesszük, az élelmiszer-infláció gyakorlatilag nullára olvadt. Az árrésstop pontosan abban a szegmensben fejtette ki hatását, amelyben a drágulás a legsúlyosabb volt és ahol a háztartások a legkevésbé tudnak alkalmazkodni. Az éves inflációs átlag 2025-ben 4,4 százalék körül alakult, ami az árrésstop nélkül érdemben magasabb lett volna.

A legfrissebb adatok szerint pedig az árrésstop hatására 2026 januárjában az infláció 2,1 százalékra esett – ilyen alacsony értéket 2018 óta nem mértek Magyarországon. Februárban az élelmiszer-infláció éves alapon 0,2 százalékra mérséklődött, a hidegélelmiszerek ára pedig 3,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Január 12-re az árrésstop alá vont termékek ára átlagosan 22,6 százalékkal lett alacsonyabb, a drogériai szegmensben ez az arány 29,1 százalék.

A magyar pénzromlás az eurózóna átlaga alá süllyedt – a mért 19 ország közül csak Franciaországban és Cipruson volt alacsonyabb az infláció a magyarnál. A kormány ezért február 12-én bejelentette, hogy az árrésstop május végéig még biztosan érvényben marad.

 

A szolgáltatásokra is ráfért a korlátozás

A kormány a pénzügyi és a szolgáltatási szektorban is tett lépéseket, árbefolyásoló megállapodásokat kötött. A bankok, a biztosítótársaságok, a telekommunikációs vállalatok és a gyógyszeripari szereplők önkéntes árkorlátozást vállaltak a tárgyalások hatására.

Mint látható, a drágulás megakasztása mindenkinek kedvez, de leginkább az alacsonyabb jövedelműeknél jelentkezik a jótékony hatás. Számukra, akik között sok a pályakezdő fiatal, a kormány egy olyan megoldást is kitalált, amellyel nagyot léphetnek előre az életük alakításában. Erről lesz szó a sorozat következő cikkében.

(Folytatjuk)

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)