„Az elmúlt 16 év a családtámogatások aranykorát jelentette” – hangsúlyozta a Polgári Szemle legújabb lapszámának bemutatóján Fűrész Tünde, aki a rendezvényen A magyar családpolitikai modell – stabilitás és innováció című tanulmányát mutatta be. A lapszámbemutató alkalmával Lentner Csaba a Félidőben – félúton: a magyar gazdaság- és társadalompolitika másfél évtizede, Bauer Bence pedig A magyar–német kapcsolatok múltja és jövője című anyagot ismertette.
A gazdasági és társadalmi folyóiratban a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a 2010 utáni családpolitikai rendszer kiépülését, innovatív elemeit, valamint azok gazdasági és demográfiai hatásait elemezte. Fűrész Tünde kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben tudatos, folyamatos építkezés zajlott a családtámogatások területén, mindig a családok igényeihez igazodva, kiszámítható és stabil környezetet biztosítva – még a válságokkal és a veszélyekkel terhelt időszakokban is.
A családpolitikai rendszert gyakorlatilag a nulláról kellett felépíteni, mivel Magyarország 2010 előtt nem rendelkezett koherens családpolitikával, csupán szociálpolitikai megoldások, segélyalapú ellátások érvényesültek.
Az építkezés három fő célja a kedvezőtlen demográfiai folyamatok enyhítése, a gazdasági növekedés és a versenyképesség elősegítése, valamint a társadalmi jólét erősítése volt, hiszen a harmonikusan működő családok képezik egy stabil, jól működő társadalom alapját.
A KINCS elnöke rámutatott, hogy a magyar családtámogatási rendszer a magzati kortól az élet végéig a teljes életutat lefedi, és minden élethelyzetre igyekszik megoldásokat kínálni. Innovatív szemlélete abban rejlik, hogy biztosítja a döntés szabadságát, a családtámogatásokat nem költségként, hanem gazdasági befektetésként értelmezi, a családokra értékként és erőforrásként tekint, a demográfiai kihívások kezelésében pedig a belső erőforrásokra épít, nem pedig a migrációra.
Egyediségét pedig az adja, hogy számos, hungarikumnak tekinthető elemet foglal magában – ilyen az édesanyák szja-mentessége, a csed100, a babaváró támogatás, valamint a teljes otthonteremtési program a csoktól az Otthon start programig –, amelyek kifejezetten a családok igényeire épülnek. Emellett jelentős szerepet játszanak a gyermekjóléti intézkedések is – egyebek között az ingyenes tankönyvellátás, a 14 év alattiak ingyenes tömegközlekedése vagy az Erzsébet-táborok –, amelyek közvetlen anyagi terheket vesznek le a családok válláról.
Lentner Csaba az előadásában rámutatott, hogy 2010 után Magyarországon gazdaságpolitikai fordulat történt: a szabadpiaci megközelítést egy aktív állami szerepvállalás váltotta fel, amelynek eredményeként erős, GDP-arányosan kiemelkedő családtámogatási rendszer, magas foglalkoztatottság és sokszínű külgazdasági kapcsolatrendszer alakult ki az uniós partnerek mellett a keleti országokkal is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!