Újbudán épülhet meg Budapest következő nagy zöldfolyosója

Évtizedes adósságát törlesztheti Dél-Buda: elkészült az újbudai Duna-part Hengermalom utca és Fibula utca közötti szakaszának zöldfelület-fejlesztési koncepcióterve. A mintegy 3,5 kilométer hosszú, összefüggő sétány a korábbi iparterületek helyén teremthet új kapcsolatot a város és a Duna között.

Forrás: Forrás: https://ujbuda.hu

Évtizedes hiányt pótolhat a fejlesztés

Budapest fejlődésének egyik régi adóssága, hogy a város számos Duna-parti területe ma is elzárt vagy alulhasznosított. Míg a pesti oldalon az elmúlt években több jelentős közterületi fejlesztés valósult meg, addig Dél-Buda ipari öröksége miatt a folyópart hosszú időre kiszorult a városi életből.

A jelenlegi projekt éppen ezen kíván változtatni. Már a 2022-ben nyilvánosságra hozott tervek is azt a célt szolgálták, hogy a budai Duna-part gyalogosan és kerékpárral egybefüggően bejárhatóvá váljon. Az elképzelések szerint a sétány kapcsolódik majd a Galvani híd térségéhez, valamint a főváros déli közlekedési és zöldinfrastruktúra-fejlesztéseihez. Ugyanakkor a Galvani híd környékén továbbra sincsenek kidolgozott tervek, az indoklás szerint, a jelenlegi koncepcióban igyekeztek helyet adni a műtárgynak. 

Forrás: https://ujbuda.hu

 

Ipari múltból épülő új városi identitás

A fejlesztési terület történetét alapvetően meghatározta a Duna szabályozása és Kelenföld iparosodása. A szabályozások előtt a folyó szélesen szétterülő, mocsaras-lápos vidéket alkotott, amelyről a Lágymányos elnevezés is származik.

Az 1838-as nagy árvíz után megindult folyószabályozási munkák, majd az 1870-es években megépített párhuzamművek fokozatosan alakították ki a mai partvonalat. A XX. század elejére a térség Budapest egyik legfontosabb ipari övezetévé vált: itt működött a Budai Hengermalom, a Kelenföldi Hőerőmű, a kábelgyár, a gépgyár és a hidrogéngyár, miközben a Duna-partot sűrű iparvágány-hálózat szelte át.

A rendszerváltozást követően az ipari funkciók fokozatosan megszűntek, a terület jelentős része rozsdaövezetté vált. Az elmúlt években ugyanakkor sorra indultak el a lakó- és irodaingatlan-fejlesztések, amelyek új városi szerepet jelöltek ki a térség számára.

A mostani beruházás egyik legnagyobb kihívása éppen az, hogy összehangolja az ipari örökség megőrzését, az új ingatlanfejlesztéseket és a természetközeli Duna-parti környezet kialakítását.

Műemléki értékek és természetvédelmi szempontok

A tervezési területen országos műemléki védettségű épület nem található, ugyanakkor több helyi és fővárosi védelem alatt álló épület is érintett.

Kerületi műemléki védettséget élvez a Budai Hengermalom és annak silóépülete, míg a SunDell beruházási területén álló téglaépület fővárosi védettség alatt áll. 

A tervek szerint ezek az épületek megőrzik karakterüket, ugyanakkor új funkciókat kaphatnak.

A fejlesztés környezetvédelmi szempontból is érzékeny területet érint: a partszakasz egy része Natura 2000-es besorolású Duna-meder telkeket foglal magában, ezért a beruházás során kiemelt figyelmet kell fordítani az ökológiai értékek megőrzésére és a természetes élőhelyek védelmére.

 

Több szereplő együttműködésével valósulhat meg

A projekt megrendelője Újbuda önkormányzata, a finanszírozója ugyanakkor a kerület egyik legnagyobb ingatlan beruházója, a Metrodom Duna Bravo Kft., a generáltervező pedig az Open Air Design Kft.

A jelenlegi koncepcióterv a további engedélyezési és kiviteli tervek alapját képezi, a következő időszakban részletes műszaki tervezésre, hatósági egyeztetésekre és tulajdonosi megállapodásokra lesz szükség.

A beruházás a jelenlegi becslések szerint a következő három–nyolc évben, több ütemben valósulhat meg az állam, a Fővárosi Önkormányzat, a XI. kerület és a környék ingatlanfejlesztőinek együttműködésével. Ha a tervek megvalósulnak, a dél-budai Duna-part az elkövetkező évtized egyik legjelentősebb városi közterületi fejlesztésének helyszíne lehet.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: ujbuda.hu)