Tiszta ötvenes évek – a papok elleni koncepciós eljárásokat idézi a tiszás képviselő Btk.-val való fenyegetőzése

A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint közjogi értelemben túllép a hatáskörén Kiss János tiszás országgyűlési képviselő, amikor előírná, hogy mi hangozhat el egy misén. A kormánypárti politikus azért intézett kirohanást a pétervásárai templomban szentmisét tartó atyával szemben, mert állítólag kritikát fogalmazott meg a Tiszáról.

Fotó: Németh András Péter/Szabadföld

Majd megjegyezte, hogy a strasbourgi gyakorlat ugyanezt a belső autonómiát a közösségi vallásszabadság magjához sorolja. Az alkotmányjogász emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már volt Állami Egyházügyi Hivatal, békepap-rendszer és papok elleni koncepciós eljárás.

A »tiltsák el az atyát« mondat az állami egyházfelügyelet felidézése, amely a rendszerváltoztatás utáni Magyarországon megengedhetetlen

– tette hozzá.

A szakértő szerint a képviselőnek számolnia kellett azzal, hogy uszító kommenthadjárat indul az érintett pap és egyúttal a katolikus egyház ellen is. 

Ilyenkor minden tisztességes embernek kötelessége felszólalni amellett, – felekezeti hovatartozástól függetlenül – hogy a világi hatalomnak nincs szakrális felsőbbsége a hit dolgaiban. A korrekció helye az ordinárius, nem a frakció. A papot a püspöke igazítja, a képviselőt a választó, a bűncselekményt a bíróság ítéli meg. Aki ezt összekeveri, az nem a templomot védi a politikától, hanem a politikát emeli a templom fölé

– vélekedett ifj. Lomnici.

Van, akinek tetszik az ötlet

A kommentelők egy részének tetszését azonnal elnyerte az ötlet. Volt, aki egyenesen törvényjavaslat beterjesztésére kérte a képviselőt, amelyben megtiltják a papoknak a hasonló szónoklatok megtartását. Ez a kommentelő magának az egyháznak is előírná, hogy mit tegyen ilyen esetekben.

 

A józanabb gondolkodású kommentelők egyébként nem értik, hogy ha valaki nem hívő, miért megy szentmisére. Volt, aki felhívta a figyelmet, hogy ha az egyház nem szólhat bele az állam dolgába, akkor az állam se szóljon bele az egyházéba. Más azt írta, hogy a kommentelő javaslata az ötvenes években már létezett, akkor ráadásul börtönbe is zárták a papokat.

A képviselő posztjával kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumnak, amelyhez az egyházügyek tartoznak, azonban nem kaptunk választ.

Hűtlen kezelés miatt nyomoznak a volt munkahelyén

Megírtuk azt is is, tart a rendőrségi nyomozás a Tisza-tavi Ökocentrum korábbi beruházásai miatt – tudta meg a Magyar Nemzet. Az eljárás egy belső átvilágítást követő feljelentés nyomán indult, és sajtóinformációk szerint a kifogásolt ügyletek Kiss János tiszás politikus ügyvezetői időszakában valósulhattak meg. A politikus 2011 és 2024 között vezette az Ökocentrumot.

A nyomozás ismeretlen tettes ellen zajlik, gyanúsítottja nincsen az ügynek.

Az eljárás az Ökocentrum jelenlegi fenntartói és vezetése feljelentése nyomán indult, miután egy belső átvilágítás során több, korábbi beruházás körülményei is kérdéseket vetettek fel. A nyomozás három beruházást érint: a volt Fávor panzió tetőszerkezetének cseréjét, egy támfal megépítését, valamint az Ökocentrum kilátóteraszának újraburkolását.

Az Állami Egyházügyi Hivatalt 1951-ben hozták létre, a rendszerváltáskor, 1989-ben szűnt meg. A Minisztertanács felügyelete alá tartozott, teljes mértékben együttműködött az állambiztonsági szervekkel. 1990-ben már törvény mondta ki, hogy az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem hozhat létre.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Németh András Péter)