Vagyonelkobzás bizonyított bűncselekmény nélkül? Ezt hozhatja Ruff Bálint új javaslata

A kormány benyújtotta a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot. A 43 oldalas előterjesztés egyszerre nyúl a vagyonelkobzáshoz, az elektronikus bizonyítékokhoz, a környezetvédelmi bűncselekményekhez és a büntetőeljárás szabályaihoz. A legérdekesebb rész azonban az, amelynél a tervezet maga mondja ki: olyan vagyont is lefoglalhatnak, amelynek bűncselekményből való származása nem bizonyítható kétséget kizáróan.

(Fotó: Magyar Nemzet/Hatlaczki Balázs)

A Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott javaslat maga ismerteti azt a konstrukciót, amelyben nem az államnak kell minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy az adott vagyon bűncselekményből származik.

Bizonyos feltételek teljesülése esetén az érintettnek kell igazolnia, hogy a vagyona jogszerű forrásból származik.

A javaslat szerint az ilyen vagyonelkobzásnál öt évre visszamenőleg is vizsgálható a vagyon megszerzése.

A javaslat indokolása szerint nem kell közvetlen kapcsolatot találni a vagyon és az elkövetett bűncselekmény között. A kapcsolatot egy bűnszervezet tagjával fennálló viszony, a vagyonszerzés ténye és az aránytalan gazdagodás együtt alapozhatja meg. A javaslat szerint az érintettnek kell bizonyítani, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik.

Közvetlen hozzáférés az adatokhoz

Nem kevésbé érdekes a vagyonvisszaszerzésért felelős szerv adat-hozzáférése. A tervezet több törvényben is lehetővé teszi, hogy a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve közvetlenül vegyen át adatokat bizonyos nyilvántartásokból. A víziközlekedési törvény például kifejezetten kimondaná, hogy a lajstromban szereplő adatokat a nyomozó hatóság, illetve annak vagyonvisszaszerzésért felelős szerve közvetlen adathozzáféréssel átveheti.

Az indokolás ennél általánosabban fogalmaz: a cél az információkhoz való „közvetlen és azonnali hozzáférés” biztosítása.

A digitális bizonyítékoknál a szolgáltatók sem maradnak ki

A törvénycsomag másik jelentős része az elektronikus bizonyítékok gyűjtéséhez kapcsolódik. A javaslat az elektronikus hírközlési és egyes elektronikus kereskedelmi szolgáltatókat arra kötelezné, hogy meghatározott telephelyet vagy jogi képviselőt jelöljenek ki az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatos megkeresések fogadására és teljesítésére.

A szolgáltatók kötelezettségeinek teljesítését egy hatóság ellenőrizné, és súlyos vagy ismételt jogsértés esetén bírságot is kiszabhatna. A bírság felső határa a szolgáltató nettó árbevételének 0,1 százaléka lehet, árbevételi adat hiányában pedig legfeljebb tízmillió forint, természetes személy szolgáltatónál egymillió forint.

A T/568 tehát korántsem egyetlen technikai módosítás. Az uniós jogharmonizációra hivatkozó csomag egyszerre erősítené a vagyonvisszaszerzést, szélesítené bizonyos esetekben a vagyonelkobzás lehetőségét, gyorsítaná az elektronikus bizonyítékok beszerzését, és újabb környezetvédelmi büntetőjogi tényállásokat építene be a magyar jogba.

A legnagyobb figyelmet azonban alighanem a vagyonelkobzás új szabálya érdemli. Nem azért, mert a bűnszervezetek vagyonának visszaszerzése önmagában kifogásolható cél lenne, hanem éppen azért, mert a jogalkotó itt egy olyan határvonalat érint, amelynél különösen fontos a bizonyítás és az állami kényszer közötti egyensúly. A javaslat indokolása ugyanis szokatlanul egyértelmű: az új szabály alkalmazásakor előfordulhat, hogy nem bizonyítható kétséget kizáróan a vagyon bűncselekményből való származása, mégis sor kerülhet a bizonyítási teher megfordítására.

Borítókép: Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter (Fotó: Hatlaczki Balázs)