A Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott javaslat maga ismerteti azt a konstrukciót, amelyben nem az államnak kell minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy az adott vagyon bűncselekményből származik.
Bizonyos feltételek teljesülése esetén az érintettnek kell igazolnia, hogy a vagyona jogszerű forrásból származik.
A javaslat szerint az ilyen vagyonelkobzásnál öt évre visszamenőleg is vizsgálható a vagyon megszerzése.
A javaslat indokolása szerint nem kell közvetlen kapcsolatot találni a vagyon és az elkövetett bűncselekmény között. A kapcsolatot egy bűnszervezet tagjával fennálló viszony, a vagyonszerzés ténye és az aránytalan gazdagodás együtt alapozhatja meg. A javaslat szerint az érintettnek kell bizonyítani, hogy a vagyon nem bűncselekményből származik.
Közvetlen hozzáférés az adatokhoz
Nem kevésbé érdekes a vagyonvisszaszerzésért felelős szerv adat-hozzáférése. A tervezet több törvényben is lehetővé teszi, hogy a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve közvetlenül vegyen át adatokat bizonyos nyilvántartásokból. A víziközlekedési törvény például kifejezetten kimondaná, hogy a lajstromban szereplő adatokat a nyomozó hatóság, illetve annak vagyonvisszaszerzésért felelős szerve közvetlen adathozzáféréssel átveheti.
Az indokolás ennél általánosabban fogalmaz: a cél az információkhoz való „közvetlen és azonnali hozzáférés” biztosítása.
A digitális bizonyítékoknál a szolgáltatók sem maradnak ki
A törvénycsomag másik jelentős része az elektronikus bizonyítékok gyűjtéséhez kapcsolódik. A javaslat az elektronikus hírközlési és egyes elektronikus kereskedelmi szolgáltatókat arra kötelezné, hogy meghatározott telephelyet vagy jogi képviselőt jelöljenek ki az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatos megkeresések fogadására és teljesítésére.
