Gyurcsány Ferenc régi álmát váltja valóra Magyar Péter a vármegyei közgyűlések megszüntetésével

Kétévtizedes gyurcsányi törekvést másol Magyar Péter a megyei közgyűlések megszüntetésével. A háttérben szocialista politikusok, uniós pénzek és centralizáció húzódik meg. Két éve a Tisza Párt nem mert elindulni a vármegyei önkormányzati választásokon, most több, mint hárommillió választó akaratát írnák felül.

Fotó: MW Montázs

Az alaptörvényt is módosítani kell

Szintén probléma lehet a Tisza-kormány számára, hogy a hatályos alaptörvény 33. cikke rögzíti: „A vármegyei képviselő-testület elnökét a vármegyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.” A 34. cikk pedig kimondja, hogy „Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet a polgármester, a vármegyei képviselő-testület elnöke, valamint a képviselő-testület hivatalának vezetője vagy ügyintézője számára kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is megállapíthat.” A megyei közgyűlések kiiktatása tehát újabb alkotmánymódosítást igényel.

Ráadásul 2024 júniusában az állampolgárok rekordrészvétel mellett választottak megyei képviselőket. Bár ezen testületek tagjaira a főváros és a megyei jogú városok lakói nem szavazhattak, a Fidesz–KDNP megyei listái összesen így is 1 664 079 szavazó bizalmát kapták meg, így mind a 19 vármegyében többségbe kerültek. Az akkori kormánypártok a megszerezhető 381 vármegyei közgyűlési mandátumból 227 helyet nyertek el országosan. 

Emlékezetes, hogy Magyar Péter 2024. május 7-én, az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy bár összegyűjtötték az induláshoz szükséges aláírásokat, nem indulnak el ezen a választáson. „Közösségünk vezetése vállalva azt, hogy ezzel sok segítőnknek és támogatónknak is csalódást okozunk, úgy döntött, hogy a Tisza Párt tiszta jövője és a magyarok bizalmának megőrzése érdekében nem indul a megyei közgyűlési listákért, nem ad le a választási irodákhoz megyei listákat.” – írta az akkori ellenzéki politikus. A Tisza Párt elnöke akkor arra hivatkozott, hogy „sajnos a rendelkezésünkre álló rendkívül rövid idő nem volt elegendő ahhoz, hogy minden jelölt múltját és motivációját tökéletesen fel tudjuk deríteni”. A fővárosi közgyűlési választáson ugyanakkor elindultak Magyar Péterék, képviselőik most is ott ülnek a budapesti testületben.

Gyurcsányék centralizálták a forrásokat

Végül egyelőre az is tisztázatlan, hogy a Tisza és annak a Gyurcsány-kormány idejében már pozícióban ülő képviselői mennyiben másolják majd a 2006-2010 között mintát. Miután ugyanis 2006 őszén a Fidesz–KDNP tartolt a megyei közgyűlési választásokon, Gyurcsány a fejlesztési pénzek elosztását a megyei szintről inkább a Regionális Fejlesztési Tanácsokhoz helyezte. A tanácsokban kormánydelegáltak is helyet kaptak, a szocialista centralizációt jól mutatta, hogy a tanácsokat MSZP-s politikusok vezették, például Molnár Csaba, aki később a Demokratikus Koalícióba is követte főnökét.

A megyei közgyűlések pénzelosztási hatáskörét végül az Orbán-kormány 2012-ben állította helyre, érvényesítve a szubszidiaritást. Ezt követheti tehát 2026-tól vagy 2027-től újra a korábbi szocialista centralizációs logika, felülírva azon 3,1 millió választópolgár akaratát, akik 2024-ben öt évre választották meg a megyei képviselőiket.