A magyar hatóságok minderről tudhattak, azonban nem tettek ellene semmit, így a szerbek hazánkat okolták a veszteségeikért. Bali Lóránt szerint így a Barcsra mért katonai csapás fenyegetés volt a szerbek részéről, mellyel megüzenték: azonnal hagyjuk abba a horvátok támogatását.
Érdekes tény, hogy a barcsi eset után most elmaradtak az éles diplomáciai szóváltások. Für Lajos akkori magyar honvédelmi miniszter ugyan jelezte, hogy bár eddig is történtek határsértések, mindenképpen el akarják kerülni a konfrontációt. Bali Lóránt szerint ebben szerepet játszott az is, hogy a Vajdaságban 300 ezer magyar élt abban az időszakban, akiket túszként használhatott volna az akkori szerb vezetés. S bár magyar részről az eset után tényfeltáró vizsgálat is indult, egy későbbi, Szabadkán lefolytatott magyar–jugoszláv vegyes bizottsági tárgyaláson a jugoszláv fél már semmit nem ismert el.
Bali Lóránt az általa megvizsgált korabeli, titkosítás alól feloldott kormánydokumentumok alapján úgy látja, hogy Magyarország a barcsi bombatámadás után sem foglalkozott a háború lehetőségével. Hangsúlyozta: eddig semmilyen irat nem került elő, amely igazolná, hogy a magyar döntéshozók fejében a katonai válaszcsapás lehetősége is megfordult volna. Így Magyarország a barcsi bombatámadás ellenére ki tudott maradni a délszláv háborúból.
