A diákok aktív részvételére épít a NAT

Frontális oktatás helyett a tanulók aktivitását, a párban vagy csoportban végzett felfedező ismeretszerzést helyezi előtérbe a korszerűsített alaptanterv, ezt a törekvést pedig a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) vezetője is elismeri. Új szellemiséggel közelít a NAT a testneveléshez is.

Csókás Adrienn
2020. 02. 06. 7:47
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pozitívan szólt a megújított Nemzeti alaptanterv (NAT) szellemiségéről a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. ­Horváth Péter (képünkön) azt mondta lapunknak, hogy a bevezetőben olvasható elvek közé nagyon sok előremutató alapvetés bekerült. – Fontos, hogy megjelent az aktív tanulás elve, vagyis hogy a diák aktív résztvevőként, tevékenykedés által szerezze meg a szükséges ismereteket. Örülünk továbbá az integrációs lehetőségeknek és annak, hogy nagyobb hangsúly került a tanulási környezet gyermekközpontú megszervezésére is – fogalmazott. Az NPK elnöke jelezte, hogy a következő hetekben egy házi közvélemény-kutatásban végigkérdezik a kar tagságát arról, mit gondolnak az érintettek az új tartalmakról, módszerekről, elvekről és óraszámokról. – Nagy szükség van a kerettantervek mielőbbi közzétételére is, mert az iskoláknak kevés idejük maradt felkészülni a változásokra, április végéig pedig még át kell alakítaniuk a helyi tanterveiket – fűzte hozzá.

Az irodalom és a történelem tantárgy oktatását megújult ismeretek és egészen modern módszerek jellemzik – ezt már Takaró Mihály, a Kárpát-medencei Magyartanárok Kulturális Egyesületének (KMKE) elnöke mondta a tantervről tegnap az M1-nek. Szerinte az új NAT megpróbál elfogulatlanul, illetve kiegyensúlyozottan tekinteni a régió XX. századi magyar irodalmára. Ezért kerültek bele erdélyi vagy felvidéki írók munkái, amelyek 1948 után kimaradtak az irodalmi kánonból.

Új szemlélettel közelít a NAT a testmozgáshoz is, amit már a terület átnevezése is jelez: testnevelés és sport helyett testnevelés és egészségfejlesztés nevet visel a tananyag ezen része. A Magyar Diáksportszövetség (MDSZ) elnöke szerint a módosítás jelentős és üdvözlendő változást vetít előre, bár fontos, hogy az egészséges életvezetésre nevelés hassa át az egész iskolai kultúrát, jelenjen meg a többi tantárgyban is. Balogh Gábor üdvözli, hogy megmaradt a heti öt testnevelésóra, de szerinte a mennyiségnek megfelelő minőséggel is párosulnia kell, hogy megvalósuljon a modern, tanulóközpontú, a teljes személyiséget fejlesztő, pozitív élményekben gazdag testnevelés, amit az MDSZ is képvisel. A tananyag fő témái közt szerepel például a gimnasztika, a labdajátékok, az atlétikai és tornajellegű mozgások, de a diákoknak meg kell ismerkedniük az önvédelmi és küzdősportokkal is, úszni pedig az alsó tagozat végére kellene megtanulniuk.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.