A kibertérben is harcra kész a Magyar Honvédség

Az elfogadott Nemzeti biztonsági stratégia a nemzet biztonságának szavatolása érdekében írta elő a Magyar Honvédségnek a kibertámadások és a hibrid hadviselés elleni hatékony fellépés szervezeti, technikai és emberi feltételeinek kiépítését.

– Jelenleg ez történik, a Magyar Honvédség a Nemzeti biztonsági stratégia előírásait hajtja végre – mutatott rá a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, az Alapjogokért Központ biztonsági tanácsadója. A polgári elhárítás volt műveleti főigazgató-helyettese, illetve a katonai titkosszolgálatok egykori főigazgató-helyettese a nemzet biztonsága érdekében meghozott és meghozandó intézkedésnek nevezte a honvédség speciális egységeinek létrehozását.

– Zajlik a Magyar Honvédség fegyverzeti modernizációja, a XXI. század követelményeinek megfelelő fegyverzetet és fegyverrendszereket állítunk rendszerbe. Ezeknél a rendszereknél, például a Leopard harckocsiknál

nagy jelentőséggel bír az informatikai háttér, ennek védelme pedig kiemelt fontosságú, hogy külső megtámadásuk, úgymond meghekkelésük ne történhessen meg.

A stratégia annak a képességnek a kialakítását is előírja, amely lehetővé teszi a támadó személyének, sőt a megbízó azonosítását is. Ugyancsak feladat a támadók és megbízóik elleni fellépés akár fizikailag is, például kiberellencsapás formájában – részletezte Horváth József.

Az újonnan érkezett német Leopard 2A4 harckocsik vezérlésében is szerepet kap a számítógép, így védelmük a kibertérben is elengedhetetlen
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

A tábornok kifejtette azt is, valójában mit értünk hibrid hadviselésen. Ez a XXI. század speciális hadviselési metodikáját alkalmazó eljárás, ami egyrészt az informatikai világon keresztül indított támadásokból, másrészt a titkosszolgálati, speciális műveletek végrehajtásából áll, valamint az új tömegkommunikációs csatornákon keresztül folytatott befolyásolásból, például lejáratásból. A hibrid hadviselésnek az is jellemzője, hogy

nem mindig államok vagy állami szervek fedezhetők fel a támadások mögött, hanem civil, az államtól nem függő magáncégek hajtják végre megbízásból.

Ezáltal elfedik a megrendelő kilétét is. Minderre külön fel kell készülnie a honvédségnek, de a többi állami szervnek is.

– Tegyük hozzá, a kiberhadviselés tágabb fogalom, mint a hibrid hadviselés. A kiberhadviselés napjainkra önálló csapásmérő ággá vált – szögezte le Horváth József. – Egyes államok adatbázisait, az állampolgárok védett adatait, szociális, egészségügyi információit mind informatikai alapon tárolják, kezelik, és ezek megtámadása a kibertérben egy ország működését, államigazgatási rendszerét teheti tönkre. Ezért az ilyen támadások elhárítása, az állam adatbázisainak folyamatos technikai és emberi védelme is kiemelt feladat. A Magyar Honvédségnek ugyancsak védenie kell saját adatbázisait is a kibertérben.