A siker kulcsa, hogy ne a nyelvvizsga legyen a cél

A jó nyelvtanár számára nem az a legnagyobb eredmény, ha tanítványa nyelvvizsgát tesz, hanem ha a diák magától is szívesen néz angolul filmeket, vagy nyelvtani hiányosságai ellenére is magabiztosan, bátran szóba elegyedik a külföldiekkel. Egy új kutatás ismét bebizonyította, hogy az idegennyelv-oktatásban élenjáró iskolák titka nem más, mint az érdeklődés felkeltése, no meg persze a beszéd, a beszéd és a beszéd.

Csókás Adrienn
2020. 04. 03. 18:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az órán szinte csak angolul! A gyerekek a szabályokat is angolul mondják el. Minimum szavakkal, egyszerű kifejezésekkel, de elmondják, és tudják, ügyesek – mondja az eredményes iskola nyelvtanára. Hozzáteszi: nem kezd el magyarul magyarázni, mert sokkal többet ér, ha hagyja, hogy a gyerek alkosson véleményt és beszéljen. Még ha bele is kell olykor javítani.

A lemaradó iskola pedagógusa ezzel szemben úgy látta: nagyon jó képességű gyerekeknek kell lenni ahhoz, hogy a nyelvtant is idegen nyelven tudja magyarázni nekik. A rosszul teljesítő csoportokban tehát az idegen nyelvi órák is magyarul, „iskolásan” folynak, nem szimulálnak idegen nyelvi környezetet. Jellemző az is, hogy az itt tanító nyelvtanároknak kevésbé van iskolán kívüli külföldi munkatapasztalata, míg a jó iskolák tanárai hosszabb-rövidebb ideig idegen nyelvi környezetben is éltek.

Magyarországon összességében jóval kevesebben beszélnek idegen nyelvet, mint a legtöbb uniós államban. Az Eurostat legutolsó (2016-os, önbevallásos) adatai szerint a magyarok 57,6 százaléka semmilyen idegen nyelven nem tud, ezzel pedig igencsak a sor vége felé kullogunk nemzetközi összehasonlításban. Bár kétségtelenül ez is előrelépés 2007-hez képest, amikor még a magyarok háromnegyede (74,8 százaléka) vallott arról, hogy semmilyen nyelven sem ért.

2019 folyamán több mint 124 ezer államilag akkreditált vizsgát tettek le, amelyből 82 ezer sikeres volt, ugyanakkor még mindig van 90 ezer olyan fiatal hazánkban, aki nyelvvizsga hiányában nem jut hozzá a diplomájához. És ki tudja, hányan vannak még, akik megszerezték ugyan valamikor a vizsgabizonyítványt, ám rendszeres nyelvhasználat híján megkopott tudásuk közel sem éri el azt a szintet, amivel papír szerint rendelkeznek.

A középiskolások állami támogatású külföldi nyelvtanfolyamának bevezetése e téren páratlanul hasznos és ígéretes kezdeményezés. Az új program tanévenként 140 ezer diákot juttat a tudás mellett élményhez, külföldi barátokhoz, motivációhoz, gyakorlati tapasztalathoz. Éppen ahhoz, ami a jelek szerint kulcsszerepet játszik az érdeklődés felkeltésében. Az utazásokat azonban a koronavírus-járvány miatt egy évvel halasztani kellett, így leghamarabb 2021-ben indulhatnak útnak a fiatalok. S mint a fentiekből kiderül, az ilyen jellegű tapasztalat sok nyelvtanárnak is a javára válhat.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.