2015 szeptemberében rengeteg támadás érte Magyarországot a déli határok lezárása, a műszaki határzár építése, az embercsempészet bűncselekményi elbírálásának szigorítása, a határsértők kitoloncolása miatt. Azóta a magyar kormányzati döntések brüsszeli bírálói is beismerték, hogy a határok lezárása nemcsak a már tarthatatlannak minősülő migrációs hullámot fékezte meg, hanem
ezzel párhuzamosan a terrorizmust is.
A migrációs hullám 2013 végétől kezdett erősödni. A nyomás szoros párhuzamban állt a geopolitikai helyzettel, az afgán, a szír háborús övezetekben történtekkel, illetve a koszovói szerb–albán nemzetiségi ellentétekkel. A magyar határt jellemzően ezeknek az országoknak a polgárai sértették meg egyre sűrűbben. 2014 nyarától a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség udvarán már akkora zsúfoltság volt, hogy a félig nyitott garázsokban, tárolókban is őriztek elfogott illegális bevándorlókat. A Magyar Nemzet információ szerint a rendőrök a menekültkérelmek elbírálásához már orvosi-antropológiai vizsgálatot is kértek, az iratok nélküli menekültek zöme 18 év alatti szír polgárnak vallotta magát. 2014 decemberének végén az elfogott határsértők száma már meghaladta a napi ezret, a téli szünetben szegedi iskolák tornatermeit kellett megnyitni az elhelyezésükhöz.
A csúcs 2015 februárjában kezdett kiteljesedni, amikor 8-10 ezer határsértő próbálkozott bejutni Magyarországon át az Európai Unió területére.
2015 áprilisáig 184 800 menedékkérelmet adtak be,
ami 86 százalékos növekedés volt 2014 azonos időszakához képest. A legtöbben Koszovóból (48 875 fő), Szíriából (29 100 fő) és Afganisztánból érkeztek (12 910 fő). A magyar rendőrség megpróbálta kezelni a helyzetet átcsoportosításokkal, vezénylésekkel. A Készenléti Rendőrség mellett vidéki kapitányságok járőrei, de nyomozók is védték a határt, Bácsbokodon speciális határrendészeti helikopteres bázist is létrehoztak a határsértések légi figyeléséhez, az elfogások támogatásához. Nyilvánvalóvá vált, hogy a nyomást ez az erő így nem fogja bírni, még úgy sem, hogy a Magyar Honvédség is segített a járőrfeladatok ellátásában.
A kormány a helyzetet elemezve 2015 júniusában jelentette be, hogy a migrációs krízis balkáni útvonalán, a magyar–szerb határ 175 kilométeres hosszán a határvédelmi feladatokat segítő négy méter magas műszaki határzárat húz fel.
A döntést rengetegen bírálták, hergelve az illegális bevándorlókat, elítélve a jogsértő magatartások ellen törvényes módon és eszközökkel fellépő magyar rendőröket. Hogy Brüsszel menekültüggyel kapcsolatos álláspontja mennyire nem tükrözte a valóságot, arra jó példa, hogy a 2015 augusztusáig regisztrált 159 968 illegális határátlépő közül csak 148 643 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet. Több mint tízezren eltűntek, ami egész Európa biztonságát veszélyeztette. Ezt később
az 2015-ös novemberi terrorcselekmények is igazolták; több elkövető a migrációs hullám fedezékében, Magyarországon keresztül jutott el a merényletek színhelyére.
2015 augusztus végétől kezdődően Magyarország kijelentette, hogy az uniós menekültügyi jogszabályok értelmében, a dublini egyezmény alapján csak úti okmánnyal és érvényes vízummal rendelkező migránsokat enged tovább, ezért a Keleti pályaudvaron feltorlódó migránstömeg tüntetésbe kezdett.
A rendőrség képes volt kezelni a helyzetet,
a Németországgal kötött megállapodás szerint a bevándorlókat elindították nyugat felé, ám mivel Budapest közbiztonságát is veszélyeztette volna még egy ilyen krízis, ezért Magyarország kormánya úgy döntött: 2015 szeptember 15-én éjféltől elrendeli a határzárat. A tömeges bevándorlás közbiztonságra és nemzetbiztonságra káros hatásai miatt válsághelyzetet hirdettek ki a déli határszakasz megyéire, és hatalmas rendőri erőket vontak össze a térségben.
Röszkén ekkor közel háromezer, a környéken még további tízezer illegális migráns torlódott fel a határ szerb oldalán. A Belügyminisztérium számított arra, hogy a tömeg nem ért egyet a határzárral, a műszaki zárral, és akár erőszakos úton is megpróbálkozik a határ illegális átlépésével.
A főleg szír és iraki férfiakat külföldi jogvédő szervezetek aktivistái és a nyugati balliberális sajtó is hergelte,
így történhetett meg, hogy 2015. szeptember 16-án Röszkén magyar rendőröket megsebesítve, erőszakos úton egyszerre több százan próbáltak meg betörni az ország területére. Végül sikerült megakadályozni a jogsértést, nem sikerült a határ áttörése. Az ügyben azóta több bírósági eljárás is indult, terrorcselekménynek minősítve az erőszakos határáttörési kísérletet. A rendőrök fellépése minden esetben jog- és szakszerű volt, hiába próbálta ennek az ellenkezőjét állítani a nyugati liberális sajtó. A magyar rendőrök nem kegyetlenkedtek, nem lépték át hatáskörüket.
Magyarország továbbra is a szigorú migrációs politika híve, és ebben komoly szövetségesekre talált a visegrádi országokban, ráadásul
sikerült megakadályoznia az unió által bevezetni szándékozott kötelező betelepítési kvótát is.
A migrációs krízishelyzet azonban továbbra sincs megoldva, ennek csökkenésére nem számíthat Európa a következő évtizedekben sem. A határ védelmére nap mint nap fel kell készülnie a hatóságoknak.
A Századvég alapítvány felmérése szerint a magyar polgárok továbbra is elsődleges fontosságúnak tartják a határok védelmét. A válaszadók nyolcvan százaléka úgy véli, a magyar kormánynak meg kell erősítenie a határvédelmet, valamint továbbra is meg kell akadályoznia az országba irányuló kontrollálatlan bevándorlást, és pusztán a tíz százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. A véleménnyel nem rendelkezők aránya ebben a kérdésben szintén csak a lakosság tíz százalékát teszi ki.
A kérdést politikai önbesorolás szerinti bontásban megvizsgálva látható, hogy ebben a témában még a baloldali szavazók többsége (51 százaléka) is a kormány álláspontjával ért egyet és a határok fokozottabb védelme mellett áll, míg a 29 százalékuk beengedné a Szíriából érkezőket. A középen álló és a jobboldali választók 78 illetve 95 százaléka nem enyhítene a határvédelem szigorán, ezzel szemben tíz, illetve három százalékuk lazítana rajta.
