Álhívások terhelik a segélyhívókat

Visszatérően, jellemzően egy-egy nagy horderejű bűncselekmény vagy baleset során felmerülő tevékenységirányítási probléma kapcsán sokan felteszik a kérdést: szükség volt-e a segélyhívó rendszer központosítására. Pontos képet csak akkor kaphatunk, ha megvizsgáljuk a segélyhívó és tevékenységirányítási rendszert. A Magyar Nemzet megtette.

Az operátorok 24 órában szűrik a rengeteg indokolatlan megkeresést Fotó: MTI/Varga György

Az operátorok 24 órában szűrik a rengeteg indokolatlan megkeresést
Fotó: MTI/Varga György

Uniós követelmény

Korábban nagy energiákat kötött le a rosszindulatú vagy intézkedést nem igénylő hívások kezelése, így az operátorok egyik legfontosabb feladata a konkrét intézkedést igénylő hívások szűrése a nap 24 órájában. A hívásfogadó rendszer segítségével először meghatározzák a segélyhívás kezdeményezőjének földrajzi helyét, a bejelentéshez használt kommunikációs eszköz hívószámát, valamint a segélyhívás időpontját. Rögzítik a bejelentő adatait, illetve beszerzik az intézkedéshez szükséges egyéb információkat. A hívásokat értékelik, ami alapján kiszűrik a zaklató hívásokat. Amennyiben készenléti szerv intézkedésére van szükség, továbbítják részükre az elektronikus adatlapot, valamint adott esetben haladéktalanul konferenciahívásba kapcsolják a segélyhívást a hatáskörrel rendelkező szervnek.

A tevékenységirányítási központokban a segélyhívásokhoz kapcsolódó események kezelését hatékonyan segítő, az úgynevezett Robotzsaru rendszeren belül működő országos Tevékenységirányítási Rendszer a bejelentések kezelésén túl az állomány irányításában is fontos szerepet játszik. Az informatikai rendszereknek köszönhetően digitális alapú az adatrögzítés, ami lehetővé teszi – megfelelő jogosultság birtokában – a gyors előzménykutatást is.

Az Európai Unió döntése értelmében a tagállamok területén élő állampolgárok az európai közösség területéről, függetlenül pillanatnyi tartózkodási helyüktől, vonalas és mobil telefonról díjmentesen, egységes segélyhívó számot használva kell hogy elérjék a készenléti szerveket. A magyar kormány döntése alapján hazánkban a nemzeti (104, 105, 107) és az egységes európai segélyhívó számot (112) egységesítették. A már említett két központot azért kellett létrehozni, hogy bármelyik működési zavara esetén a másik teljes körűen át tudja venni a funkcióját.

Értékes percek

A rendszer legnagyobb előnye a korábbiakhoz képest, hogy a hívásfogadó központokban 15 másodpercen belül felveszik a telefont, illetve konferenciabeszélgetést tudnak biztosítani.Amennyiben olyan bejelentés érkezik, amely több – akár mindhárom – készenléti szerv beavatkozását igényli, a hívásfogadó operátor egy konferenciahívás kezdeményezésével megteremti annak lehetőségét, hogy a bejelentőnek elegendő legyen egyszer elmondani, hol van, mi történt. A készenléti szervek ügyeletes szakemberei feltehetik a saját, szakmailag releváns kérdéseiket, az erre kapott válaszokat minden résztvevő hallja.

A készenléti szervek ezek alapján akár már a bejelentés ideje alatt tudnak indítani reagáló egységeket a helyszínre, amivel értékes perceket nyerhetnek. A hívásfogadó központok alkalmasak az úgynevezett E-call jelzések fogadására is, amelyek balesetek során – GPS-koordinátákkal – a pontos helyszínt mutatják a készenléti szervek számára.

Az éles működés megkezdése óta nem volt úgynevezett elveszett hívás, ilyenről bejelentés, panasz nem érkezett. Az új segélyhívási rendszer bevezetése óta drasztikusan csökkent a rendszer működésével kapcsolatos megalapozott állampolgári panaszok és közérdekű bejelentések száma. A tavalyi, közel ötmillió híváshoz képest mindösszesen 14 ilyen panasz érkezett.