Álságos ellenzéki támadások a kémbotrány kapcsán

Tizenkét évvel a történtek után még mindig foglalkoztatja a közvéleményt és a jogászszakmát a Gyurcsány-kormány polgári elhárítását megrázó úgynevezett kémkedési botrány. Öt ítéletből egy elmarasztalta, négy felmentette az ügy vádlottjait. A Magyar Nemzet megvizsgálta, hogy kik is hozták ezeket az ítéleteket, milyen álságos politikai támadások kísérték az eljárást, illetve azt, hogy az orosz hátterű botrány milyen nemzetközi károkat okozott hazánknak.

Galambost (balra), Szilvásyt, P. Lászlót és Laborcot 2017 szeptemberében jogerősen is felmentették a vádak alól Fotó: Havran Zoltán

Öt hadbíró ítélkezett a kémper néven elhíresült eljárásban, akik 4:1 arányban a vádlottak javára döntöttek annak ellenére, hogy bebizonyosodott, a Gyurcsány-kormány idején orosz titkosszolgálati tiszteket engedtek be NATO-szövetséges országunk polgári elhárításának központjába.

Mindez azonban az ítélkező hadbírók szerint ha nem is egyszerű csínytevés volt, de nem merítette ki a kémkedés büntetőjogi tényállását. Nagy László elmarasztaló ítéletével szemben áll Ruzsás Sándor Róbert, Vadócz Attila, Szabó Éva és Mészár Róza felmentő, illetve azt jóváhagyó ítélete.

A bíróság deklaráltan független, s a jog szerint a bírók is függetlenek a politikai hatalomtól. Ám az öt ítélkező hadbíróból kettőnek a pályafutása akár politikailag is értékelhető kapcsolódásokat mutat. Az is tény, hogy egy ellenzéki párt – váratlannak nem mondható módon Gyurcsány pártja –, a Demokratikus Koalíció a per során kétszer is megfenyegette az igazságszolgáltatásban dolgozókat, az egyik vádlott, Szilvásy György pedig politikai perről beszélt.

Galambost (balra), Szilvásyt, P. Lászlót és Laborcot 2017 szeptemberében jogerősen is felmentették a vádak alól
Fotó: Havran Zoltán

A perek alatt a közvélemény csak a sajtóhírekből értesülhetett a magyar elhárításba bejutott orosz titkosszolgálati emberekről, hiszen a 2007-ben, az akkori Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH) történteket titkosította a Gyurcsány-kormány adminisztrációja. Az ügy azonban óriási károkat okozott a fennálló szövetségi rendszerben az ország számára, ráadásul a magyar elhárítást teljesen át kellett szervezni, még a neve sem maradt a régi.

Van, aki hazaárulást emleget

A titkosítás feloldása után már nyíltan beszélhetünk az orosz titkosszolgálati akcióról az NBH-ban, ahol akár államtitkokhoz is hozzájuthattak, és ami egyesek szerint felért egy hazaárulással. Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, az NBH-t 2007-ben vezető főigazgatót kémkedéssel, Szilvásy György volt minisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, P. Lászlót, egy orosz kapcsolódású biztonságtechnikai kft. cégvezető-tulajdonosát bűnpártolással, Laborc Sándor volt dandártábornokot, Galambos utódját hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással vádolták meg 2011-ben.

A vádirat lényege szerint a fentiek közreműködtek abban, hogy az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban. Szilvásy és az NBH főigazgatója, Galambos a parlamentben megbeszélést tartott az FSZB helyettes vezetőjével.

Szóba került, hogy az NBH-ból információk szivárognak ki, ezért az orosz titkosszolgálati vezető felajánlotta, szakemberei poligráfos vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. Szilvásy – a vád szerint tudva azt, hogy ez kémkedést jelent – élt a felajánlással, és arra utasította Galambost, hogy működjön együtt az oroszokkal.

Az orosz titkosszolgák bolgár szakembereknek álcázva az NBH tizenhat tisztjét ültették a hazugságvizsgálóba. Az egyik orosz a poligráfot kezelte, társa egy helyiségből két tolmács segítségével kérdésekkel, utasításokkal vezette le a vizsgálatot. A főigazgató utasítására az oroszok belépését nem dokumentálták, a civil vádlott egy mellékbejáraton „lopta be” őket az hivatalba.

Az oroszok a magyar tisztek esetleges beszervezhetőségéről is adatokat szereztek, így megnőtt az NBH-ra leselkedő veszély, ami a Magyar Köztársaság nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit érintette. Galambos leváltása után utódja, Laborc Sándor értesült a poligráfos átvilágításról, kivizsgáltatta a történteket, s arról felterjesztést készített a titokminiszternek, ám feljelentést annak ellenére sem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült.

A jogerőssé vált ítélet a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentette fel. A bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok pedig ügyeltek arra – így a bírák –, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz titkosszolgák tudomására, továbbá nem merült fel adat arról, hogy a vizsgált tiszteket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek. Ez utóbbiról a szövetségeseink azonban más mondanak.

Az ítélkezési sorban elsőként a Debreceni Törvényszék Nagy László hadbíró vezette katonai tanácsa 2013. július 5-én első fokon, nem jogerősen két év tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szilvásyt és Galambost, végrehajtásában felfüggesztett egy éves szabadságvesztésre Laborczot, P. Lászlót pedig felmentette a vádak alól.

Az igazságszolgáltatást támadta a DK

Az elmarasztaló ítélet után a Gyurcsány-párt elnökségi tagja, Szabó Zoltán az igazságszolgáltatásra támadt. Mint mondta: „Nemcsak szokatlan, hanem az ítélkező tanács függetlenségét is megkérdőjelezi, hogy az eljáró tanács két ülnökévé nem nyugállományú, hanem aktív, vagyis a kormánnyal függelmi viszonyban lévő honvéd-, illetve rendőr tábornokokat neveztek ki, Böröndi Gábor és Fekete Csaba rendőr személyében.”

A törvény persze nem írja elő, hogy tényleges tisztek vagy tábornokok nem lehetnek bírósági ülnökök.

A politikus szívfájdalma szerint az ítélet megszületése után Böröndi tábornokot a szárazföldi haderőnem főnökévé nevezte ki a szakminiszter. A szaktárca azonban közölte, hogy Böröndi kiválasztása még az ítélet megszületése előtt megtörtént.

Szabó nehezményezte, hogy a per anyagát 2040-ig titkosították, még a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai sem tekinthettek bele, ami szerinte a parlamentarizmus megcsúfolása. Csakhogy a titkosítás a Gyurcsány-kormány alatt történt. A DK politikusa azt is kijelentette, „csak a kormányon múlik, hogy talál-e hozzá olyan bírót, aki hajlandó a kormánynak tetsző ítéletet meghozni”. Ezzel szemben végül a perben egy elmarasztaló ítélet született, a többi felmentette a vádlottakat.

Az elsőfokú ítéletet 2015 júniusában másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Sándor Róbert hadbíró vezette katonai tanácsa súlyos eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte, és új elsőfokú eljárást rendelt el. A bíró döntése még a vádhatóság szerint is megalapozott volt, a debreceni hadbíró harmadik nekifutásra sem tudta írásba foglalni az ítéletet úgy, hogy abban pontosan az szerepeljen, ami a tárgyaláson ténylegesen elhangzott.

Ruzsás Sándor Róbert több nagy viss­zhangot kiváltó döntést hozott az elmúlt években. 2014 februárjában ő helyezte hatályon kívül a Kaposvári Törvényszék felmentő ítéletét a „viszkisdobozról” elhíresült katonai korrupciós ügyben, a tábornokperben. Az ügyben idén januárban hirdettek újabb elsőfokú ítéletet, 13 vádlott szabadságvesztést kapott, a többieket, köztük Fapál Lászlót, a HM volt közigazgatási államtitkárát bűncselekmény hiányában felmentették.

De Ruzsás volt az, aki 2015 júniusában megalapozottság hiányában megsemmisítette a háborús bűntettel vádolt Biszku Béla volt kommunista belügyminisztert öt és fél év szabadságvesztéssel sújtó elsőfokú ítéletet, új eljárásra utasítva a Fővárosi Törvényszéket. A Kúria megállapította: törvénysértő volt a döntés. A 2006. őszi rendőrtábornok-per 2017-es jogerős ítéletét is a Ruzsás-féle tanács hozta, tizenkét vádlottat felmentett, illetve megszüntette ellenük az eljárást, egy vádlottat pénzbüntetéssel, egy másikat megrovással sújtva.

A kémper megismételt elsőfokú eljárásában 2017-ben a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa Vadócz Attila vezetésével mind a négy vádlottat bűncselekmény hiányában mentette fel.

A fiatal, ám ennek ellenére tapasztalt, jól képzett hadbíró döntését nem kísérte politikai támadássorozat, mint az az elmarasztaló ítéletkor tapasztalható volt. Ám a fellebbviteli főügyészség fellebbezése miatt ismét az ítélőtáblára került az ügy. A másodfokú eljárásban a fellebbviteli főügyészség Szilvásyt már csak az enyhébb megítélésű bűnpártolással vádolta meg, és csupán Galambosra kért letöltendő szabadságvesztést, három vádlott-társára felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta.

A Fővárosi Ítélőtábla Szabó Éva hadbíró vezette katonai tanácsa 2017. szeptember 25-én a felmentést helybenhagyva jogerőre emelte a döntést. Az ítélet után Szilvásy György újságírók előtt azt mondta: négy büntetőeljárás indult ellene, mindegyik mögött a politika állt, ám a független igazságszolgáltatás egyik ügyben sem marasztalta el. „A következmények levonása már nem az én dolgom” – fűzte hozzá a Gyurcsány-kormány egykori tagja.

A kémperben a Legfőbb Ügyészség törvényességi óvást nyújtott be a jogerős ítélet ellen, a Kúria Mészár Róza vezette tanácsa azonban 2018. május 29-én jóváhagyta azt, és kimondta: a vádlottak nem követtek el bűncselekményt. A Kúria azt is megállapította: bebizonyosodott ugyan az orosz érintettség, de a kémkedés nem bizonyított, és ez igaz Galambos Lajosra is.

A sajátságos érvelés folyománya, hogy ha Galambos nem segédkezett a kémkedésben, akkor azt a többiek sem tehették, ebből következően bűncselekmény sincs, ezért annak hiányában mindenkit fel kellett menteni.

A tetten érhető MSZP-s kötődés

Mészár Róza egyértelműen baloldali támogatottságú bíró, és nem azért, mert 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején került át a Baranya Megyei Bíróságról a Kúria elődjére, a Legfelsőbb Bíróságra. Az ítész 2010-ben az MSZP alkotmánybíró-jelöltje volt, s ezt a párt akkori elnökhelyettese, a jelenleg is vád alatt álló Simon Gábor jelentette be.

A bírónő férje az MSZP-, korábban MSZMP-közelinek tartott milliárdos vállalkozó, Varga Jenő, aki a pártállam utolsó időszakában az állampárt pécsi alapszervezetének vezetője volt, s a megyei KISZ-t olyan potentátok erősítették, mint Gyurcsány Ferenc.

A politikai erőtérben Puch Lászlóhoz, az MSZP pártpénztárnokához és Lusztig Péter volt szocialista országgyűlési képviselőhöz, megyei rendőrfőkapitányhoz való kötődéséről ismert.

Varga Jenő az egyik legsikeresebb hazai felszámolóbiztos, nevéhez fűződik egyebek mellett a Malév, a Mal és a Gyulai Húsipari Zrt. felszámolása is. Mészár Róza kúriai bíróként a korábbi újbudai polgármestert, Molnár Gyulát – a későbbi MSZP-elnököt – és az SZDSZ-es Lakos Imre alpolgármestert mentette fel a hivatali visszaélés bűntette alól, pedig Molnár korábban másodfokon letöltendő börtönbüntetést kapott.

A kémügyben hozott jogerős felmentő ítélet hallatán a Demokratikus Koalíció egyértelműen megfenyegette a hatóságokat. „A DK szerint nincs még egy olyan legfőbb ügyész Európában, aki ennyi ártatlan embert vádolt volna meg kézzelfogható pártérdekek mentén.

Ha Polt Péter látni szeretné, hogy hogyan dolgozik egy független ügyészség, amely a valódi bűnösöket helyezi vád alá, akiket aztán el is ítélnek a bíróságok, nem kell sokáig várnia. Csak addig, amíg a Fidesz elveszíti a 2018-as országgyűlési választást” – közölte akkoriban a párt.

Ugyanakkor az ellenzék, közte is legvehemensebben a Gyurcsány-féle DK folyamatosan az Orbán-kormányt ostorozza, amiért az konszolidált kapcsolatokra törekszik az Orosz Föderációval, holott éppen a kémügy bizonyítja: a Gyurcsány-érában még arra sem voltak figyelemmel, hogy a szövetségi rendszerünkkel szemben álló titkosszolgálatokat távol tartsák legkényesebb titkaink őrzőitől.