Az őssejtterápia is felmerült lehetséges gyógymódként

A tudomány még nem találta meg a legjobb módszert a koronavírusban megfertőzöttek gyógyítására, de az őssejtterápia is felkerült a lehetséges hatékony gyógymódok közé. A világon jelenleg is többszáz kutatóközpontban vizsgálják, hogyan tudják csökkenteni a betegek szervezetébe juttatott szöveti őssejtek a Covid-fertőzés okozta tüdőkárosodást és a légzőszervekben kialakult gyulladást.

Csontvelőt vesznek le a budapesti Szent László Kórházban, amellyel a donor testvérét gyógyítják. Előnyök és hátrányok Fotó: MTI–Koszticsák Szilárd

Az orvostudomány régóta ismeri az őssejtek azon különleges képességét, hogy számukban sokszorozódnak, és bizonyos sejtfunkciókra tudnak specializálódni, ezzel segítik elő a szervezet regenerálódását, egy betegségben károsodott szerv vagy szövet elhalt sejtjeinek pótlását. Képesek felvenni különböző elhalt sejtek szerepét és ezekben a funkciókban osztódni, valamint gyulladásgátló, -csillapító hatásukkal is elősegítik a szervezet regenerálódását Az őssejtek gyógyászatban történő alkalmazása tulajdonképpen szervezetünk egészséges működésre törekvésének megismerésén és mesterséges előállításán alapszik.

Az emberi szervezet öngyógyító mechanizmusában az egyik főszerepet játszó őssejtforma az úgynevezett szöveti (mesenchymális) őssejt.

Ezeknek az őssejteknek gyógyászati célból történő legyűjtésére több forrás is rendelkezésre áll, mint például a zsírszövet, a csontvelő, de az egyik optimális formában a születéskor a köldökzsinórszövetben van jelen, esetleges felhasználásra abból kitenyészthető.

A koronavírus-járvány elleni küzdelemben az őssejtterápia is felkerült az alkalmazható lehetséges gyógymódok közé, amely gyakorlati alkalmazását azonban a vakcinák esetében is megismert módon, alapos klinikai vizsgálatok előzik meg.

Az elmélet szerint és a klinikai vizsgálatok alapján a beteg szervezetébe juttatott szöveti őssejtek csökkenteni tudják a vírusfertőzés okozta tüdőkárosodást és a légzőszervekben kialakult gyulladást. Mivel ezen őssejtek nem tartalmazzák azt az enzimet, amelyhez a SARS–CoV–2 vírus kötődni tud, így a mesenchymális őssejtek ellenállóak a kórokozóval szemben.

A világon több mint száz ilyen irányú kutatás folyik, több megközelítésben.

Vannak olyan vizsgálatok, ahol a fertőzött zsírszövetéből kinyert őssejtekkel végzik a terápiát, de ígéretesnek bizonyult, és több tudományos munkacsoport dolgozik a köldökzsinórszövetből kinyerhető őssejtekből előállított készítmények alkalmazásán is.

A klinikai vizsgálatokat nyilvántartó Clinicaltrials.gov honlap szerint jelenleg 252 őssejtes kutatás zajlik a világon, melyek célpontjában a tüdőbetegségek kezelése áll, és közel nyolcvan kifejezetten a koronavírusos betegek őssejtterápiáját vizsgálja – mondta el a jelenleg folyó kutatásokról Fekete Zoltán, az FH Biobank őssejt programjának vezetője. Hozzátette: remélik, hogy a Covid–19- világjárványt a vakcina megérkezésével hamarosan magunk mögött tudhatjuk, de a vírusfertőzés okozta megbetegedések őssejtes kezelésére irányuló vizsgálat újabb igazolása annak, milyen perspektívákat ígér az őssejtek gyógyászati alkalmazása általában.