Hozzátette: a kormányfő helyesen teszi, ha küzd a túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséért. De ezt össze kell kötni azzal a gazdasági fordulattal, amely lehetővé teszi, hogy a hiány tartósan alacsony legyen. Nem szabad választás előtti osztogatásba kezdeni, olyan „politikai szélhámosságot” ígérni, mint a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetése – fogalmazott. Bajnai arra szólította fel Orbán Viktort, hogy csütörtöki, moszkvai útján „ne ígérje oda egy kartellnek versenyeztetés, társadalmi vita vagy mérlegelés nélkül” a paksi atomerőmű bővítését, a magyar energiapolitika következő évtizedeit meghatározó beruházást.
Bajnai veszélyt lát
A volt miniszterelnök szerint a válság egyik következménye, hogy Európában a következő években a megszokottnál lassabb lesz a növekedés és nagyobb a munkanélküliség. Ugyanakkor a válság hatása az is, hogy a hasonlóan fejlett uniós országok integrációja erősödik, míg a kétsebességessé váló Európa másik fele hosszú ideig saját magával lesz elfoglalva.
Kiemelte: a közép-európai térség országai közötti különbségek éleződnek, lesznek, akik gyorsabban zárkóznak fel, mások tartósan leszakadnak. Magyarországot az utóbbi veszélye fenyegeti: letérhet az 1990-ben megcélzott felzárkózási pályáról, egyre inkább elmaradhat lehetőségeitől – hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint ez nemcsak az Orbán-kormány, hanem a 2000-es évek kezdete óta egymásra rakodó kormányzati hibák miatt van így, de most dől el, hogy Magyarország „Visegrádból átcsúszik-e a Balkánra, a centrumból a perifériába”.
Négy pont
A Haza és Haladás Egyesület elnöke négy pontban foglalta össze a következő kormány fő teendőit. Ezek közé sorolta az ország iránti bizalom mielőbbi helyreállítását, az ehhez szükséges intézményi és jogszabályváltozásokat. „Világos üzenetet kell küldenünk arról, hogy Magyarországon helyreáll a normalitás” – hangoztatta, mondván, ez vezet el ahhoz, hogy magyar polgárok és vállalkozások úgy lássák, érdemes hazahozni és itt befektetni külföldre vitt százmilliárdjaikat.
