Bizalmas levelezés igazolja, hogy Alstom-ügyben „működött a nyomás”

Az Alstom-ügyben tegnap a hat gyanúsított közül négy személy ellen vesztegetés miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádlottak nevét az ügyészség titkolja, annyit bizonyosan tudni, hogy közöttük nincs közszereplő. A Magyar Nemzet információi szerint korábban gyanúsítottként hallgatták ki Toll Károlyt, Medgyessy Péter exkormányfő bizalmasát, aki a négy személy egyike lehet. Eközben lapunk birtokába kerültek azok az e-mailek, amelyeket korábban az Egyesült Királyság nyomozói szereztek be. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy Toll Károly volt az egyik legfontosabb közvetítő a francia Alstom, a BKV és a politika között. A homályos háttéregyeztetések aktív résztvevője volt Aba Botond akkori BKV-vezér, de az üzenetváltások során felbukkant Kóka János volt SZDSZ-es gazdasági miniszter és Puch László szocialista pártpénztárnok neve is.

A modern francia és az avíttas szovjet metrószerelvények. Rendkívül drágának bizonyult a lufifüzér Fotó: Katona Vanda

Négy személy, köztük az Alstom vezető tisztségviselője ellen emelt vádat vesztegetés miatt a Központi Nyomozó Főügyészség az Alstom-ügyben – közölte tegnap Keresztes Imre főügyész.

A vádirat szerint a francia cég megvádolt vezető tisztségviselője – a BKV M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésére 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban – az eredményt befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg, hogy a tendert az Alstom vezette konzorcium nyerje meg.

A jogtalan előny 2007-ben és 2009-ben történt kifizetéséhez – az Alstom pénzügyi forrásából – három fiktív tanácsadói szerződést kötöttek meg a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8 463 643 eurót fizettek ki.

Az ügyészség hat embert hallgatott ki gyanúsítottként,

mindannyian szabadlábon védekeznek. Két ember esetében elkülönítették, majd felfüggesztették az eljárást. A vádlottak között két magyar mellett egy osztrák és egy amerikai állampolgár is van – közölte a főügyész. Úgy tudjuk, az utóbbi terhelt az Alstom tisztségviselője.

Fotó: Bach Máté

Keresztes Imre emlékeztetett: a nyomozást 2011. január 3-án rendelték el, azt eredetileg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta, majd a Legfőbb Ügyészség 2016. szeptember 16-án ügyészi hatáskörbe vonta az ügyet, és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki.

– Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira is alapozta – jegyezte meg a főügyész.

Az ügyészség a Magyar Nemzet többszöri megkeresésére sem volt hajlandó elárulni a vádlottak nevét, azt viszont több forrásunk is megerősítette, hogy közszereplő nem volt a gyanúsítottak között. A nyomozásra rálátó informátorunk közölte, Toll Károlyt az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki, így ő a terheltek között lehet.

Árulkodó elektronikus levelek

Eközben a Magyar Nemzet birtokába kerültek azok az elektronikus levelek, amelyeket korábban az Alstom ügyleteiben szintén vizsgálódó brit nyomozók szereztek be.

A dokumentumok áttanulmányozásakor egyértelműen kiderült, hogy Aba Botond, a BKV akkori vezetője többször is a fent említett Toll Károly lobbista közvetítésével tárgyalt a francia féllel. Toll Károly pedig nem más, mint Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő bizalmasa. Miniszterelnökké válását követően Medgyessy éppen neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát.

Bukását követően az exminiszterelök – már mint utazó nagykövet – ismét tanácsadói bizniszbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. Ez azért fontos körülmény, mert ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát Toll Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött.

Az pedig csak hab a tortán, hogy

a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól.

Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejé­ben, azt egyelőre nem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén.

De térjünk vissza az ügyben előkerült elektronikus levelekre! A dokumentumokból az olvasható ki, hogy a francia társaság már 2003-tól folyamatos nyomásgyakorlással igyekezett indokolatlan versenyelőnyt biztosítani magának. 2003 szeptemberében Michael Anderson, az Alstom Transport alelnöke például arról írt Toll Károlynak, hogy az Alstomnak nem tetszenek a fizetési feltételek, soknak találták a négyszázezer eurós licitálási biztosítékot, és nehezményezték, hogy a cégnek az előző üzleti évek adatai alapján pénzügyileg stabilnak kell lennie.

A dörgedelmeknek meg is lett az eredményük, ugyanis Aba Botond ígéretet tett arra, hogy a jövőbeni meghívásos tendereknél lazítani próbál az Alstom által szigorúnak tartott feltételeken.

Ezen interakciók törvénytelen jellegére utalnak azok az e-mailek, amelyeket az Alstom vezetősége küldött Toll Károlynak. Jean-Louis Quillet, az Als­tom szerelvényekért felelős értékesítési csapatának a tagja 2004. február 4-én például arról írt Medgyessy bizalmasának, hogy ha Aba Botond elvinné a szakértőit a francia vállalat vezetőivel szervezett találkozóra, akkor nem beszélhetnék meg a kényesebb kérdéseket.

Nem tudni, milyen egyeztetések zajlottak ezt követően a háttérben, de Toll Károly igyekezett mindenkit megnyugtatni, és közölte, csak néhány ember lesz jelen, „Abát csak Danyi és Szonntag kíséri el”. A budapesti találkozó időpontját – ahol a pénzügyi feltételekről eshetett szó – végül március 3-án 13 órára beszélték meg.

A következő évre még intenzívebbé vált az információcsere az Alstom és a magyar fél között: 2005. február végén Toll Károly az ajánlattételi bizottság felépítéséről és működéséről írt részletekbe menően Michael Andersonnak, mivel arról értesült, hogy Aba Botond lesz a gurulószerkezetekre beadott pályázatokat elbíráló bizottság elnöke.

Anderson még az év szep­temberében a lobbistától kért e-mailben biztosítékot az előjelentkezés sikerességére. Rejtett fenyegetést is említett a francia vállalat részéről, s arról érdeklődött, hogy eltekinthetnek-e a harmincéves karbantartási kötelezettségtől, illetve hogy nemleges válasz esetén lehet-e alacsonyabb az ár. Arra is kérte a tanácsadót, hogy azonnal közvetítse Aba Botond kéréseit.

Toll Károly az összefoglalójában később azt rögzítette, hogy beszélt egy „bizonyos személlyel”, aki el tudta intézni, hogy az Alstom ne essen ki a 2-es és a 4-es metróvonal beszerzési pályázataiból.

Medgyessy Péter üzlettársának leveleiből nem lehet arra következtetni, hogy ki az a bizonyos személy. Szintén figyelemre méltó adalék, hogy 2005. április 7-én Quillet az ajánlati felhívás pénzügyi feltételeinek ürügyén írt e-mailjében arra kéri Tollt: győzze meg Aba Botondot, hogy vegye figyelembe az álláspontjukat. Sokat sejtetően hozzátette: „A BKV-vezérnek érdekében áll, hogy az Alstom jól szerepeljen a pályázaton.”

Lepontozni az ellenfelet

Michael Anderson újabb, 2006. márciu­si e-mailjében már arra hívta fel Toll Károly figyelmét, hogy az Alstomnak csak akkor van esélye az első helyre, ha maximumot kapnak az úgynevezett szubjektív pontokra, ám ehhez a Bombardier nevű konkurens vállalatnak az ő pontjaik felét kellene kapnia.

Hozzátette: a „barátaik” – minden bizonnyal a korrupciós ügyben érintett magyar döntéshozók és tanácsadók – feladata a két veszélyes pályázó – a ­Bombardier mellett a Hanwa-Rotem – kiiktatása. Május 8-án Wolff Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója elégedettségének adott hangot, és arról értesítette e-mailben Terence Watsont, az Alstom elnökhelyettesét, hogy

kizárták a Bombardier-t. – Működik a nyomás – fogalmazott, megjegyezve: kapcsolatban marad Abával.

Még a döntés előtt Anderson arról tájékoztatta Medgyessy üzlettársát, hogy egy másik tanácsadó céggel is szerződést kötöttek, illetve módosítanák az AssistConsult Kft.-vel (a Medgyessy Tanácsadó Kft. jogutódjával) kötött kontraktust is.

Ezt azzal indokolta, hogy át kell irányítani a kis vállalathoz befolyó pénzek egy részét, mivel a jelentős összegek mozgása túl feltűnő lett volna a cég méreteihez képest. Hogy más lobbicégek is felbukkantak az ügylet során, azt egyebek mellett az támasztja alá, hogy a háttéregyeztetések folyamán keletkező bizalmas e-mailek egy részéről másolatot kapott az a Lugosi Zoltán, aki a Honfran Kft. ügyvezetője volt.

Erről a lobbicégről azt érdemes tudni, hogy szintén szerződéses viszonyban volt a francia cégóriással.

A Honfran az Alstomnak tetsző módon végezhette munkáját, hiszen a lobbicég jelentős összegeket kapott sikerdíjként a franciáktól.

A Honfran a BKV és az Alstom közötti szerződés értékének a 0,05 százalékát zsebelhette be. A cég valamiért további 420 ezer eurót is kasszírozhatott.

Titkos találkozások

Az Alstom-ügyben a vezetők közti találkozókat végig rendkívül óvatosan szervezték, hiszen nincs nyoma például annak, hogy Aba Botond válaszolt volna, amikor egy 2003-as madridi konferenciára, valamint a Michael Andersonnal közös ebédre invitálták őt az Alstom képviselői. Figyelemre méltó, hogy 2003 szeptemberében Anderson úgy érezte, emlékeztetnie kell Aba Botondot arra, hogy korábban meghívta Budapestre az Alstom elnökhelyettesét.

A feljegyzések szerint szeptember 10-én este megtörtént a találkozó, erre azonban Terence Watson a büntetőeljárás során nem emlékezett. Nem tudta felidézni sem Aba Botond arcát, sem pedig a helyet, ahol találkoztak. Érdekes módon a BKV-vezér nem sokkal korábbi párizsi vizitjére viszont emlékezett.

A modern francia és az avíttas szovjet metrószerelvények. Rendkívül drágának bizonyult a lufifüzér
Fotó: Katona Vanda

Az Alstom lobbizásának szálai egészen a nagypolitika szintjéig nyúlhattak, hiszen például Jean-Louis Quillet, a vállalat szerelvényekért felelős értékesítési csapatának a tagja arról írt feletteseinek, hogy

ne felejtsék el Aba Botond mellett Puch Lászlót, az MSZP akkori pénztárnokát is meghívni egy titokzatos szingapúri útra.

Quillet a szintén meghívni tervezett Elekes Mártonra, a BKV-mérnök konzultánsára hivatkozva azt állította, hogy a trió hajlandó segíteni az Alstomot, feltéve, ha „érdekes” technikai és pénzügyi ajánlatot tesznek. Jelentésében azt is megjegyezte, birtokában van egy lista a 2-es és a 4-es vonalak beszerzéseit elbíráló bizottság és a technikai grémium tagjairól.

Kóka és az SZDSZ-es szál

Kóka János akkori gazdasági és közlekedési miniszter, valamint beosztottja, a tárca államtitkári tisztségét betöltő Garamhegyi Ábel is kapcsolatban állhattak az Alstom képviselőivel, hiszen 2006 áprilisában, az ajánlattétel kritikus idejéről maradt fenn egy Kókának szánt levéltervezet, amelyet az Alstom akkori ügyvezető igazgatója, Patrick Kron nevében fogalmazott a vállalat egyik hivatalnoka.

A számos közvetítőn áthaladó üzenetek miatt azonban nem bizonyítható, hogy végül elküldték-e a magyar tárcavezetőnek az elektronikus levelet, amelyben egyébként azt bizonygatták, hogy az Alstom ajánlata minden követelménynek megfelel.

Ki kicsoda az Alstom lobbizása idején

Medgyessy Péter: korábbi MSZP-s miniszterelnök, utazó nagykövet, az AssistConsult Kft. társtulajdonosa

Toll Károly: Medgyessy Péter bizalmasa, az AssistConsult Kft. ügyvezető igazgatója, társtulajdonosa

Kóka János: gazdasági és közlekedési miniszter, SZDSZ-es politikus

Garamhegyi Ábel: a gazdasági

és közlekedési tárca államtitkára

Matyi László: az SZDSZ pénzügyeibe belelátó politikus

Puch László: az MSZP pénztárnoka

Aba Botond: a BKV vezérigazgatója

Elekes Márton: a BKV-mérnök konzultánsa

Wolff Vilmos: az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója

Lugosi Zoltán: a Honfran Kft. ügyvezetője

Patrick Kron: az Alstom ügyvezető igazgatója

Terence Watson: az Alstom elnökhelyettese

Michael Anderson: az Alstom Transport alelnöke

Jean-Louis Quillet: az Alstom szerelvényekért felelős értékesítési csapatának a tagja

Kókához azzal kapcsolatban érkezett javaslat az Alstom részéről, hogy 2006 májusában találkozzon Kronnal, ám a rendkívüli óvatosságot mutatja, hogy Wolff Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója egy ­e-mailjében óva intette a szereplőket ettől a megoldástól. Wolff egyébként – az e-mailek tanúsága szerint – júniusban, a tender elnyerését követően végül tájékoztathatta a Magyarországra érkező Watsont, hogy kikkel tanácsos felvennie a kapcsolatot a magyar döntéshozók közül.

Az Alstom elnökhelyettese a vizsgálat során tagadta, hogy pénzt adtak volna az SZDSZ-es miniszternek vagy Garamhegyinek, és hogy a két magyarnak bármilyen kapcsolata lett volna a Hansen Consulting vagy az Eurocontact nevű lobbicégekkel.

Azonban amikor Kyrill Lapin a Hansen képviseletében a vállalat számlái mögötti teljesítést akarta igazolni,

olyan e-mailt küldött az Als­tomnak, amelyben több kormányzati szereplő mellett Kóka önéletrajza is szerepelt.

A francia vállalat átfogó próbálkozásait mutatja az agresszív érdekérvényesítésre, hogy az SZDSZ-es Matyi László megkörnyékezését is tervezték, feltehetően azért, mert ő belelátott a kisebbik kormánypárt pénzügyeibe.

Egy ügy, több eljárás

Emlékezetes, a 2-es és a 4-es metróvonalra 2006-ban beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében még 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. Az ÁSZ jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte.

A magyar eljárással párhuzamosan az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala is vizsgálódott. A nyomozás eredményeként négy Alstom-vezetőt vádoltak meg azzal, hogy bűnszervezetben elkövetve, 2006 januárja és 2007 októbere között összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek. A múlt év végi jogerős ítélet azonban sokak meglepetésére az összes vádlott felmentésével zárult.

Ismert, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017 februárjában a 4-es metróberuházással összefüggésben kötött Alstom-szerződésnél a teljes, 22,9 milliárd forintos támogatás visszatérítését javasolta. A gyanú szerint a francia cég bennfentes információkhoz juthatott, és azokat felhasználva módosította ajánlatát.

Az OLAF megállapította: a 4-es metró építésekor kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el.

A hivatal szerint a projekthez kötődő szabálytalanságok becsült pénzügyi összhatása mintegy 167 milliárd forint. Az ügyben jelenleg is tart a magyar nyomozás. A különböző szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések és a hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozást 2017. január 23-án rendelték el.

Erős mondatok az e-mailekből

„Az Alstomnak nem tetszenek a fizetési feltételek.” (Michael Anderson Toll Károlynak)

„Ha Aba Botond hozná a szakértőit, akkor lehet, hogy nem tudnánk megbeszélni vele kényesebb kérdéseket.” (Jean-Louis Quillet Toll Károlynak)

„Aba Botondot legfeljebb csak két munkatársa, feltehetően Danyi és Szonntag kíséri el az Alstom vezetőivel szervezett találkozóra.” (Toll Károly Jean-Louis Quillet-nek)

„Aba Botondnak érdekében áll, hogy az Alstom jól szerepeljen a pályázaton.” (Jean-Louis Quillet, az Alstom értékesítője)

„Kapunk biztosítékot arról, hogy sikeres lesz az előjelentkezésünk?” (Michael Anderson Toll Károlynak)

„Tudnának biztosítani minket arról, hogy nem 30 évre kötik a karbantartási szerződést, ha engedünk az árból?” (Michael Anderson Lugosi Zoltánnak)

„Toll Károly beszélt egy bizonyos személlyel, hogy az eredeti kritériumokat vegyék figyelembe” (Toll a Michael Andersonnal történt egyeztetéséről írt összefoglalójában. Így tehát elintézte, hogy az Alstom ne essen ki pénzügyi feltételek miatt)

„Barátainknak hinniük kell, hogy az a feladatuk, intézzék el a két veszélyes pályázót (feltehetően a Bombardier-t és a Hanwa-Rotemet) a mi inputunk segítségével.” (Michael Anderson Toll Károlynak, Lugosi Zoltánnak és Wolff Vilmosnak)

„Működik a nyomás” (Wolff Vilmos, az Alstom elnökhelyettesét értesítve a Bombardier kizárásáról)

„Ne felejtsenek egy Aba Botondból, Puch Lászlóból és Elekes Mártonból álló BKV-delegációt meghívni Szingapúrba. A trió kész segíteni az Alstomot Elekes szerint, feltéve, ha a vállalat érdekes technikai és pénzügyi ajánlatot tesz.” (Jean-Louis Quillet a feletteseinek)