A nyáron minden tizedik támogatóját elvesztette a Tisza, meglepő táborba vonultak át a kiábrándultak

Szeptemberben csökkent a Tisza támogatottsága – írta szerdán közzétett elemzésében az Europion. A Tisza gyengülésével párhuzamosan ebben a hónapban kismértékben a Fidesz, nagyobb mértékben a pártnélküliek tábora nőtt. A kutatás szerint Vitézy Dávid a legnépszerűbb politikus.

Fotó: Hatlaczki Balázs

Vitézy vezet, Orbán javított a pozícióján, Bakát nem ismerik

A kutatócég azt is kiemelte, hogy az augusztusi áttörését követően Vitézy Dávid konszolidálni tudta vezető pozícióját a politikusok népszerűségi listájának élén: 

az EU-pénzekért folyó tárgyalásokban kulcsszerepet játszó minisztert 52 százalék látná inkább, vagy nagyon szívesen fontos közéleti szerepben és ezzel már 3 százalékkal előzi Magyar Pétert és 7 százalékkal Forsthoffer Ágnest. Őket Kapitány István (43 százalék) és Orbán Anita (43 százalék) követi a rangsorban, majd tőlük jelentősebben lemaradva Ruff Bálint következik 38 százalékos népszerűségi mutatójával.

A méréseben először szereplő Bujdosó Andreáról csak minden második megkérdezett tudott véleményt alkotni az Europion szerint, de a véleményt alkotók körében sem arat igazán átütő sikert a Tisza frakcióvezetőjének tevékenysége: csupán 27 százalék látná őt fontos szerepben és 23 százalék kifejezetten elutasítja őt. 

Az ellenzéki politikusok között valamelyest javítani tudott pozícióján a látványosan háttérbe szoruló volt kormányfő, Orbán Viktor. Az augusztusi 28 százalékhoz képest szeptemberben 31 százalék állította, hogy szívesen látná fontos közéleti szerepben, amivel Toroczkaival megegyező helyet foglal el a rangsorban.

Orbán Viktor négy százalékpontot javított korábbi pozícióján Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Ezzel együtt továbbra is Orbán a messze legelutasítottabb magyar politikus, közel a magyarok fele (47 százalék) egyáltalán nem akarja látni fontos szerepben. Orbánhoz és Toroczkaihoz képest jóval szerényebb Bóka János Fidesz-frakcióvezető népszerűsége, őt csak 18 százalék látná fontos pozícióban. Talán meglepő módon Baka András államfő továbbra is nagyrészt ismeretlen a magyarok számára. A megkérdezetteknek csupán 53 százaléka tudott róla véleményt alkotni, igaz, ebben a körben többen vannak a róla pozitívan (30 százalék), mint negatívan (23 százalék) vélekedők.

Népszerűtlen volt káosz az NVVH körül

A felmérésben arra is kitértek, hogy hogyan értékelik a magyarok a Tisza-kormány regnálása óta kibontakozó főbb folyamatokat, epizódokat. 

Kilenc ilyen epizód értékelésére kértük a válaszadóinkat mind a kormány tevékenységének megítélése, mind a válaszadók az adott folyamatra fordított figyelme szempontjából

– írták, hangsúlyozva, hogy a kormányzattal való elégedettség rangsorában az uniós politikai fordulat/EU-pénzek végeztek az élen (52 százalék), ezt követi a nyári energiaválság kezelése (50 százalék) és a 17. Alkotmánymódosítás folyamata (48 százalék) bár ez utóbbinak az elutasítottsága is relatív magas (31 százalék). 

A legkevésbé népszerű területeknek az előző kormány ügyeinek kivizsgálása és átvilágítása (42  százalék), az NVVH felállítása és vezetőjének megválasztása (41 százalék) és az új államfő kinevezésének folyamata (39 százalék) bizonyultak. Az áprilisban a Tiszára szavazók szélesebb táborán belül azonban ezek a problematikusnak tűnő epizódok sem bizonyultak annyira megosztónak, mint azt az akkori azonnali reakciókból sejteni lehetett. 

A Tiszára szavazóknak csak 14 százaléka alkotott kifejezetten negatív véleményt az NVVH felállításának és csak 11 százalékuk az új államfő kinevezésének folyamatáról. Szélesebb sávban szórnak a válaszok, amikor az adott epizódra fordított figyelemről kérdeztük a válaszadókat. 

Ebben a rangsorban kiemelkedett a nyári energiaválság kezelése (61 százalék követte ezt szorosan), ezt a májusi kormányalakítás (54 százalék) és az alaptörvény 17. módosítása (54 százalék) követte a sorban. A skála másik végpontján az augusztus 20-i tűzijáték megrendezése (44 százalék) kerülte el leginkább az emberek figyelmét, de a vártnál talán kevésbé követték szoros figyelemmel az új államfő kinevezési folyamatát (49 százalék) is és a közmédia átalakítását (49 százalék).

Tendenciózusan elmondható, hogy az áprilisban Fideszre szavazók jóval nagyobb távolságtartással követték a folyamatot, mint az akkori tiszások. A nyári energiaválságon kívül (52 százalék) az összes epizódot a fideszesek kevesebb mint fele követte szoros figyelemmel a saját elmondásuk szerint.