Budapest pénzügyi vesszőfutása: továbbra is a csőd szélén táncol a főváros

Csőd, technikai csőd, fizetésképtelenség, üres kassza – az elmúlt két évben többször is drámai képet festett Budapest pénzügyi helyzetéről a Karácsony Gergely vezette főváros. A legsúlyosabb helyzet 2025 végén alakult ki, amikor a Városháza már 33 milliárd forintos év végi mínusszal és a dolgozói bérek kifizetésének veszélyével számolt. A főváros végül minden alkalommal talált valamilyen átmeneti megoldást, ám a probléma nem szűnt meg: 2026-ban ismét több tízmilliárdos folyószámlahitellel és újabb banki finanszírozással működik Budapest.

 

„Technikai csőd fenyegeti Budapestet” – 2024 decemberében

Decemberben már ennél is egyértelműbbé vált a helyzet. A 2025-ös költségvetés körüli vita közepette Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója reagált arra, hogy a sajtó technikai csőddel riogat.

Karácsony Gergely jobbkeze azt mondta:

 ha összeszámolnák, hányszor írták már le, hogy Budapest csődbe megy, „legalább nyolcszor csődbe kellett volna mennünk”. 

Ugyanakkor maga is elismerte, hogy a fővárosnak komoly finanszírozási problémával kell szembenéznie, és a 2025-ös költségvetés elfogadása kulcskérdés. A megoldás ekkor az volt, hogy Budapest újabb folyószámlahitelt állított a rendszer mögé. A Fővárosi Közgyűlés 2025-re több lépcsőben összesen 40, 50, illetve 60 milliárd forintos hitelkeretekkel számolt, majd az év második felére ismét 40 milliárdos keretet tervezett.

Vagyis a 2024 végén felmerülő problémát nem egy tartós pénzügyi fordulat oldotta meg, hanem a hitelkeret megemelése, a pénzáramlás átszervezése és a kiadások időzítése.

 

„Működésképtelenné válhat Budapest” – 2025 májusában

A következő év májusában már ténylegesen bekövetkezett egy komoly likviditási sokk. A Magyar Államkincstár 10,2 milliárd forintot inkasszózott Budapest számlájáról a szolidaritási hozzájárulás befizetésére hivatkozva. Karácsony Gergely ezt követően bejelentette, hogy a főváros leállítja több nagy közszolgáltató – a BKK, a Budapesti Közművek és a közvilágítási társaság – kifizetéseit. A beruházási kifizetéseket is elhalasztották, és likviditási munkacsoportot állítottak fel.

A főpolgármester egyértelművé tette: ha további összegeket vonnak le Budapest számlájáról, az alapvető közszolgáltatások finanszírozása is veszélybe kerülhet. A főváros ekkor már nem egyszerűen arról beszélt, hogy „nincs pénz”, 

hanem konkrét intézkedéseket hozott a megmaradt pénzállomány védelmére.

A helyzetet végül az átmeneti finanszírozási megoldások, a kiadások elhalasztása, a közszolgáltató cégek finanszírozásának átszervezése, valamint a jogi eljárások kezelte. A főváros júniustól heti likviditási jelentéseket is közzétett.

 

„Fizetésképtelenné válhat” – 2025 őszén

A helyzet szeptemberre tovább éleződött. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint intézkedések nélkül a Fővárosi Önkormányzat 2025 negyedik negyedévében fizetésképtelenné válhatott volna, ami a közfeladatok ellátását is veszélyeztette volna. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a főváros 2023-tól többek között kiadások átütemezésével, más célra elkülönített pénzek átcsoportosításával és a fővárosi gazdasági társaságoktól visszavett összegekkel kezelte likviditási problémáit. A számvevők szerint 2024–2025-ben ezek jellemzően átmeneti megoldások voltak, és nem történt lényegi fordulat a költségvetési helyzet hosszú távú kiegyensúlyozása érdekében.

Az ÁSZ számai különösen beszédesek:

 a 2019–2024 közötti időszakban 193,4 milliárd forintos költségvetési hiány keletkezett, miközben a 2019 végén még 214,2 milliárd forintos megtakarítással rendelkező főváros ezt a tartalékot 2022 végére szinte teljes egészében felhasználta.

 

A legnagyobb válság: 33 milliárdos mínusz 2025 végén

A történet csúcspontja 2025 decemberében következett. A főváros hivatalosan is arról beszélt, hogy az év végén nem tudja nullára zárni folyószámlahitelét. Karácsony Gergely november 25-én Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében azt jelezte, hogy a cash-flow előrejelzés szerint 33 milliárd forintos folyószámlahitel maradhat december 31-én, és ilyen helyzetben az önkormányzat dolgozói január elején akár a bérüket sem kaphatják meg.

A Fővárosi Közgyűlés december 1-jei határozatában maga is rögzítette, hogy Budapestet csőd fenyegeti.

 A fővárosi vezetés szerint a helyzet rendezése nélkül 2026 elején nem tudták volna megnyitni a következő évi folyószámlahitel-keretet.

A válasz ismét nem egyetlen intézkedés volt. A kormány decemberben 8,8 milliárd forintot utalt át a fővárosnak a trolibuszokkal kapcsolatos finanszírozás részeként, emellett a közösségi közlekedéshez kapcsolódó 12 milliárd forintos támogatás is szerepet kapott a december végi pénzügyi rendezésben. Karácsony december 31-én már arról számolt be, hogy a Fővárosi Önkormányzat rendezte banki tartozásait és le tudja zárni az évet. Ugyanakkor hozzátette: ehhez rengeteg számlát át kellett tolniuk a következő évre.

 

2026-ban sincs vége a történetnek

Erre utal, hogy Budapest 2026-ra is jelentős folyószámlahitellel tervezett. A Fővárosi Közgyűlés eredeti határozata szerint januárban 40, áprilistól 60, júniustól pedig 80 milliárd forintos folyószámlahitel-kerettel számolt. A finanszírozási nyomás a fővárosi közlekedési vállalatokat is érinti. 

Márciusban a BKK 45 milliárd forintos rövid lejáratú likviditási hitelt vett fel a főváros forráshiányának enyhítésére.

A 2026. április 12-i országgyűlési választás után sokáig úgy tűnt, új fejezet kezdődhet Budapest és a kormány kapcsolatában. A kormányváltással azonban a főváros pénzügyi problémája nem tűnt el, legfeljebb a tárgyalóasztal túloldalán ülő politikai szereplő személye változott meg. A választások után rövid időn belül ismét a szolidaritási hozzájárulás került a középpontba. Karácsony Gergely április közepén már arról beszélt, hogy a Magyar Államkincstár 37,1 milliárd forintot készül levonni Budapest számlájáról. A főpolgármester szerint az inkasszó veszélyeztette volna a bérek és egyes ellátások kifizetését, ezért a főváros haladékot kért.

A kérés nyomán Budapest június közepéig haladékot kapott a befizetésre. A főváros számára ez ugyan átmeneti lélegzetvételt jelentett, a konfliktust azonban nem rendezte: mindössze néhány héttel tolta ki azt a pillanatot, amikor újra dönteni kellett a több tízmilliárd forintos fizetési kötelezettségről. A vita ezt követően már nem az Orbán-kormánnyal, hanem az új, Tisza vezette kormánnyal folytatódott. Júniusban újabb halasztás következett:

 a pénzügyminiszter módosította a főváros szolidaritási hozzájárulásának ütemezését. 

A korábban áprilisra előírt 37,1 milliárdos, illetve a júliusra eső 11,7 milliárdos részletet lenullázták, az októberi részletet viszont 86 milliárd forintra emelték. A megoldás tehát ismét nem a kötelezettség eltörlése, hanem annak átütemezése lett.

Karácsony Gergely közben már nemcsak a fizetés átütemezését, hanem a szolidaritási hozzájárulás egész rendszerének megszüntetését sürgette. A főváros és a kormány közötti vita így továbbra is ugyanazon a tengelyen mozgott: Budapest szerint a befizetés ellehetetleníti a város működését, miközben a kormány a főváros finanszírozását és a hozzájárulás rendszerét másként ítélte meg. Júniusban a kormány újabb haladékot biztosított,

 vagyis a korábban kialakult válságkezelési mechanizmus lényegében tovább működött.

A konfliktus nyáron a bíróságokon is folytatódott. Júliusban a Fővárosi Ítélőtábla végzése újabb fordulatot hozott a szolidaritási hozzájárulás ügyében, amelyet Karácsony Gergely a főváros számára kedvező fejleményként értékelt. Kiss Ambrus ugyanakkor nemrég közölte, szeptember második feléig megállapodásra kell jutnia a kormánynak és a fővárosnak, különben komoly likviditási problémával nézhet szembe Budapest. A főváros számlája akkor, alig több mint egy héttel ezelőtt már mínusz 64 milliárd forinton állt, miközben szeptember végén több mint százmilliárd forintnyi hitelt kellene visszafizetni.

Borítókép: Kiss Ambrus és Karácsony Gergely főpolgármester (Fotó: Havran Zoltán)